Valamennyi megyeszékhelyen és Budapesten is csökkent a népesség. Az érintett városok agglomerációjában pedig sok település gyarapodott.
A nagyobb városok zsugorodásával párhuzamosan a vonzáskörzetükben lévő települések növekedést értek el, ez lényegében az egész országra jellemző – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely a hivatalos adatok alapján megvizsgálta, melyik településen mennyivel nőtt a lakosok száma az egy évvel korábbihoz képest és ennek fényében hogyan alakultak az eladásra kínált használt lakóingatlanok – lakások, sor-, iker- és családi házak – átlagos négyzetméterárai.
Lakosok, városok és települések
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta:
„az országos adatok szerint a legnagyobb népességnövekedést elérő települések között fölényben vannak a fővároshoz közeli, vagyis a budapesti agglomerációba tartozó települések. Fontos azonban, hogy a bővülés az odaköltözések mellett a természetes növekedést, vagyis a születések és halálozások különbségét, valamint az egyéb okokból történő lakcímbejelentkezéseket is magában foglalja.”
Budapesten és a megyeszékhelyeken is csökkent a népesség 2020 és 2021 januárja között, mégpedig 0,4-1,9 százalékkal. Közben a megyeszékhelyek környékén több település népessége gyarapodott. Győrben egyébként 0,7 százalékkal 123 ezer fő közelébe mérséklődött a bejelentett lakosok száma.
Győr-Moson-Sopron megye annyiban kivételes, hogy nem csak a győri agglomerációban voltak népességnövekedést elérő települések, hanem sok határközeli településen is nőtt a lakosok száma. Ráadásul az egy év alatt bekövetkezett népességbővülés alapján felállított országos ranglistát egyébként a Győr-Moson-Sopron megyei Rajka vezeti, ahol a lakosság száma egy év alatt majdnem 60 százalékkal több mint 6 ezer fő fölé emelkedett. A jelentős növekedésben feltehetően szerepet kapott az ingázókra vonatkozó járványszabály hatása is, amely szerint a pandémiás helyzetben a határtól 30 kilométeres sávban mozoghattak az érintettek. Ugyanezzel magyarázható, hogy a megyén belül többek között a jelentősebb ingatlankínálattal rendelkező települések közül 6-8 százalékos népességbővülést ért el többek között Harka, Levél és Hegyeshalom, ezeken a településeken az átlagos négyzetméterárak 4-32 százalékkal 392-562 ezer forintra nőttek. Győr agglomerációs települései közül Győrújbarát, Győrújfalu és Vámosszabadi 5-7 százalékos lakosságbővülést ért el, miközben a négyzetméterárak 10-37 százalékkal 463-493 ezer forintra emelkedtek.
Mi vár a piacra?
Balogh László elmondta azt is, hogy a karanténhatás is hozzájárult a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez közeli települések népszerűségének növekedéséhez: a járvány miatt elrendelt korlátozások hatására egyre többen kezdtek érdeklődni a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt. Emellett a korábban megkezdett családiház-építkezések befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben. A lakások energiafogyasztására vonatkozó előírások ugyanis eredetileg 2020 végétől szigorodtak volna, igaz, végül meghosszabbították a határidőt, ennek ellenére sok építkezés már a múlt évben befejeződött. Az árak alakulásáról azt mondta, hogy a megyeszékhelyek többségében az egy év alatt bekövetkezett népességcsökkenés ellenére emelkedtek az árak, ahogy a népességgyarapodást elkönyvelő agglomerációs települések többségében is. Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a nagyvárosok népessége saját méretükhöz képest viszonylag alacsony mértékben csökkent, ezért bőven maradt kereslet az adott városban. Az agglomerációs települések pedig jellemzően olcsóbbak, mint a megyeszékhely, ez pedig az előbbiek mellett extra keresletet és áremelkedést generált.
Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár az országos lakáspiac, mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek – például a lakásfelújítási támogatásnak és a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésének – köszönhetően.
