Ilyen árakkal várja a ponthatárhirdetést az albérletpiac
A felsőoktatási felvételi ponthatárok csütörtöki kihirdetésével megkezdődik az albérletpiaci főszezon. A kiadó lakások iránti érdeklődések száma idén egyelőre elmarad az előző években látott szinttől, aminek egyik legfőbb oka az Otthon Start Program jelentős keresletelvonó hatása a bérleti piacról.
A májusi kereslet 11, a júniusi pedig 5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Július első felében 75 ezer telefonos érdeklődést regisztráltak az kiadó ingatlanokra, ami 4 százalékos visszaesést jelent éves szinten, és az elmúlt öt év legvisszafogottabb adata az albérletpiaci főszezon előtti időszakban – derül ki az ingatlan.com összeállításából, amely azt is bemutatja, hogy mennyiért érhetők el a legolcsóbb bérleménynek számító kiadó szobák és maximum 40 négyzetméteres garzonlakások.
„A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése hagyományosan jelentős keresleti hullámot indít el, de az idei főszezon visszafogottabb szintről rajtol. Budapesten a gyengébb kereslet már az árakban is látható, vidéken ugyanakkor több nagy egyetemvárosban ugyanakkor drágultak az albérletek.”
Az első lakásvásárlóknak szóló kamattámogatott hitelprogram, vagyis az Otthon Start kihirdetése után már a tavaly nyári albérletszezonban megcsappant a kiadó lakások iránti kereslet, aminek hatása még mindig érezhető. Ennek köszönhetően idén nyáron sem számítunk hatalmas keresleti boomra a bérleti piacon.
– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Ennyibe kerülnek a legolcsóbb lakások
Budapesten a kiadó szobák bérleti díjának középértéke július közepén 110 ezer forint volt havonta, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A legfeljebb 40 négyzetméteres lakások mediánja szintén változatlanul 200 ezer forintot tett ki. A szobák közül a II. kerület volt a legdrágább 150 ezer forintos középértékkel. A IV. kerületben 80 ezer forintért lehetett szobát bérelni.
A garzonoknál az V. kerület 230 ezer forintos középértékkel vezette a rangsort. A másik végletet a XIX. kerület jelenti, ahol alig több mint 147 ezer forint a medián. A teljes budapesti albérletpiacot nézve a kiadó társasházi lakások medián bérleti díja a tavaly júliusi 270 ezerről 260 ezer forintra csökkent.
Balogh László szerint a nagyobb alapterületű kiadó lakások mérsékelt drágulása vagy díjcsökkenése azt is jelenti, hogy több diák számára a közösen bérelt nagyobb lakás anyagilag kedvezőbb megoldást jelenthet egy különálló garzonnál.
Bizonyos egyetemvárosokban tovább emelkedtek az árak
A megyeszékhelyeken összesítve a maximum 40 m²-es lakások esetén a bérleti díjak középértéke egy év alatt 120.000-ről 130.000 forintra nőtt. A teljes albérletpiacon 170 ezerről 180 ezer forintra emelkedett a bérleti díjak havi középértéke.
A legnagyobb egyetemvárosokat nézve Debrecen a legdrágábbak a garzonlakások, mivel a medián bérleti díj az esetükben 170 ezer forint. Szegeden 160 ezerért, Győrben és Székesfehérváron pedig 150-150 ezer forintért kínálták ezeket.
A kedvezőbb árú egyetemvárosok közé tartozik Pécs és Miskolc, előbbi városban a garzonoknál a medián bérleti díj 140 ezer, utóbbiban pedig 110 ezer forint. Az ennél is olcsóbb megoldásokat kereső diákok Kaposváron 40 ezer forintért, Egerben és Nyíregyházán pedig 50 ezer forintért tudnak szobát bérelni.
Miskolcon 55 ezer forintba kerül havonta egy kiadó szoba, a legdrágábbak közé Győr, Veszprém és Székesfehérvár tartozik, ahol 90-99 ezer forintért lehet átlagosan szobát bérelni. Debrecen ebben a kategóriában közel sem számít legdrágábbnak, mivel a hajdú-bihari egyetemvárosban havonta 69 ezer forintba kerül egy kiadó szoba.
