Szívességi lakáshasználat
Szívességi lakáshasználatról akkor beszélünk, amikor valaki térítésmentesen, azaz lakbér fizetése nélkül használhat egy más tulajdonában álló lakást – a tulajdonos beleegyezésével. Ez egy rugalmas, bizalmi alapon működő megoldás, amely gyakran rokoni, baráti kapcsolatokban fordul elő.
Jogszabályi háttér
A szívességi lakáshasználati szerződés annyira „nem tipikus”, hogy maga a polgári törvénykönyv sem említi konkrétan, nevesítve. A jog azonban nem is tiltja az ilyen típusú megállapodásokat. Jogi akadálya nincs, a paragrafusok nem tiltják, tulajdonos, illetve lakó egybehangzó akaratnyilvánítással megállapodhat róla.
Nincs olyan kötelező jogi norma ugyanis, miszerint egy lakás használójától minden esetben lakbért kell követelnie az arra jogosultnak. A tapasztalatok szerint az esetek egy részében valóban nincs is szó bújtatott lakásbérleti szerződésről.
A megállapodás létrejöhet:
- írásban vagy szóban is – mindkét forma jogilag érvényes,
- írásos formát akkor érdemes választani, ha a felek szeretnék pontosan rögzíteni a feltételeket, használati időtartamot vagy megszüntetés módját.
Ha szükséges írásos formát adni a megállapodásnak, akkor az ingyenes szerződések, és ezeken belül is a haszonkölcsön szerződések szabályait alkalmazzák rájuk.
Mikor fordul elő?
A szívességi lakáshasználat jellemzően az alábbi élethelyzetekben fordul elő:
- szülők adják oda a gyermeküknek a lakásukat,
- ismerős, barát vagy rokon átmenetileg beköltözik,
- örökölt ingatlanban lakhat valaki, akinek nincs bejegyzett bérleti jogviszonya.
Mi nem számít szívességi lakáshasználatnak?
Fontos megkülönböztetni az ingyenes, bizalmi használatot a bújtatott bérleti szerződéstől, amikor ugyan nem szerepel írásban lakbér, de valójában pénz vagy egyéb ellenszolgáltatás (pl. rezsifizetés, felújítás) történik.
Ha a használat rendszeres ellenszolgáltatással jár, azt a hatóság (pl. NAV, bíróság) nem tekinti szívességnek, és bérletként értelmezi.
A szívességi lakáshasználat megszüntetése
A használat határozott vagy határozatlan időre is szólhat. Megszűnése megtörténhet a szívességi lakáshasználatra megállapított idő elteltével, vagy valamelyik fél döntésének következményeképp, így például ha az ingyenes kölcsönvevő visszaszolgáltatja a lakást (erről bármikor dönthet, nem köti kezét semmi), vagy az ingyenesen kölcsönbeadó visszakéri az ingatlant.
A kölcsönadó a szerződést 15 napra mondhatja fel. Az is a szabályok között szerepel, hogy a csak alapos okokra hivatkozással tagadható meg a lakás visszavétele.
A szívességi lakáshasználat részleteiről bővebben olvashatsz alábbi cikkünkben:
