A szívességi lakáshasználat során valaki lakbér fizetése nélkül vesz igénybe egy más tulajdonában álló lakást.
Jogi akadálya nincs, a paragrafusok nem tiltják, tulajdonos, illetve lakó egybehangzó akaratnyilvánítással megállapodhat róla. Nincs olyan kötelező jogi norma ugyanis, miszerint egy lakás használójától minden esetben lakbért kell követelnie az arra jogosultnak. A tapasztalatok szerint az esetek egy részében valóban nincs is szó bújtatott lakásbérleti szerződésről.
A szívességi lakáshasználati szerződés annyira „nem tipikus”, hogy maga a polgári törvénykönyv sem említi konkrétan, nevesítve. Ezért az ingyenes szerződések és ezeken belül is a haszonkölcsön szerződések szabályait alkalmazzák rájuk, amennyiben szükséges valamilyen írásos formát adni a megállapodásnak. Egyébként a magyar polgári jog főszabálya szerint minden más kontraktushoz hasonlóan ez a szerződés is megköthető szóban éppoly érvényesen, mint írásban.
Megszűnése megtörténhet a szívességi lakáshasználatra megállapított idő elteltével. Megszűnhet valamelyik fél döntésének következményeképp, így például az ingyenes kölcsönvevő visszaszolgáltatja a lakást (erről bármikor dönthet, nem köti kezét semmi), vagy az ingyenesen kölcsönbeadó visszakéri az ingatlant. A kölcsönadó a szerződést 15 napra mondhatja fel. Az is a szabályok között szerepel, hogy a csak alapos okokra hivatkozással tagadható meg a lakás visszavétele.