Állagmegóvás
Az állagmegóvás olyan tevékenység, amelynek célja egy meglévő épület, épületrész vagy helyiség állapotának fenntartása, valamint a károk megelőzése és elhárítása. Lényege, hogy megakadályozza az állapotromlást, és védje az ingatlant a további károsodástól.
Hogyan különbözik a karbantartástól?
Míg az állagmegóvás a szerkezet és az épület állapotának védelmét szolgálja, addig a karbantartás a működőképesség fenntartására irányul. Például:
- állagmegóvás = tetőcserepek pótlása, hogy ne ázzon be az épület,
- karbantartás = a kazán éves szervizelése, hogy biztonságosan működjön.
Röviden: az előbbi megőrzi a meglévő állapotot, az utóbbi biztosítja a folyamatos működést.
Gyakorlati példák
- Tetőhéjazat javítása, hogy ne keletkezzen beázás.
- Homlokzat festése, hogy ne málljon a vakolat.
- Nyílászárók állapotának ellenőrzése, hogy ne romoljon a hőszigetelés.
- Csatornarendszer tisztítása, hogy ne alakuljon ki dugulás.
Miért fontos erről beszélni?
Az állagmegóvás nemcsak szakmai kérdés, hanem felelősségi kérdés is:
- Társasházaknál a közös tulajdon állagmegóvása a tulajdonosközösség kötelezettsége. Ha például a lépcsőház vagy a tető romlik le, annak helyreállítását közös költségből kell fedezni.
- Bérleményekben az állagmegóvás a bérbeadót terheli: ő felel a szerkezet és az alapvető közművek állapotáért.
- Biztosításnál: ha a kár azért következik be, mert az állagmegóvás elmaradt (például régóta beázó tetőnél), a biztosító megtagadhatja a kártérítést.
Hosszú távú előnyök
A rendszeres állagmegóvással meghosszabbítható az épület élettartama, csökkenthető a nagyobb felújítások költsége és ezáltal megőrizhető az ingatlan piaci értéke.
Érdemes éves ellenőrzési tervet készíteni: tavasszal vizsgáljuk át a homlokzatot és a nyílászárókat, ősszel a tetőt és a csatornát. Így kisebb beavatkozásokkal megelőzhetők a nagyobb károk.