Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Hibák kivitelezés során? Mit tehetünk?

Cikksorozatunk befejező részében azt járjuk körbe, hogy milyen lehetőségeink vannak akkor, ha az építkezés, kivitelezés közben vagy után hibákkal, hiányosságokkal szembesülünk. Mivel a folyamatosan növekvő megrendelői igények a kivitelezői szakma felhígulását eredményezik, a saját érdekünk, hogy az érdekérvényesítésünkhöz szükséges lehetőségeinkkel tisztában legyünk.

Egy épület az aktuális állapotától függően lehet megkezdett, félkész és elkészült állapotú, amikor valamilyen okból állapotrögzítést kell készíteni róla. Sajnos a növekvő megrendelői igény miatt a kivitelezői szakma felhígulása egyre nagyobb mértékben megmutatkozik. Ennek a jelenségnek pedig az egyik leghétköznapibb megnyilvánulása a szakszerűtlen kivitelezés és a kivitelezés során elkövetett visszaélések egyre sűrűbb tapasztalása.

Cikksorozatunk első és második részében bemutattuk azokat a szereplőket és felelősségi körüket, amik mentén – kiegészülve a jogalkotó által biztosított jogszabályokkal – kezelhetők ezek a negatív és bosszantó helyzetek.

Azzal azonban számolnunk kell, hogy bármilyen minőségbeli hiányosságot is szeretnénk érvényesíteni, az eljárás nem kevés időt, pénzt és további munkát igényel.

Nehéz helyzetek

Ha a beruházó egy átverés utáni helyzetben találja magát, akkor először is meg kell vizsgálnia, hogy ő nem követett-e el valamilyen hiányosságot. Ez azért fontos, mert csak a szerződések és a kötelezettségek vizsgálatának tükrében lehet a jogorvoslatot megtervezni és megkezdeni.

Sajnos nagyon klasszikus példa az, amikor valaki előre fizetett az ingatlanért, a kivitelező cégnek pedig már bottal ütheti a nyomát. Az már jó esetnek tekinthető, ha valamennyit teljesített a vállalásából, de az akkor sem a terv szerinti munka. Ha pedig a kivitelezés minősége is erősen kifogásolható, az nagyon nehéz helyzetet eredményez a számunkra.

Ilyen esetekben a felelős műszaki vezető is felelősségre vonható. Viszont kérdésessé válik a kárrendezés kimenetele, ha a műszaki vezető nem rendelkezik akkora vagyonnal, ami fedezné a kártalanításunkat. Ekkor merül fel a megrendelő ellenőrzési kötelezettsége, aminek elmulasztása akár a kár 40-50%-os mértékére is rúghat.

Eljárási lehetőségek

Vonatkoztassunk most el a komolyabb problémáktól, mivel vannak olyan esetek, amikor egyszerű szavatossági kérdés merül fel egy hibás kivitelezés miatt. Az ilyen jellegű szituációk is természetesen komoly bosszúságot tudnak okozni, és teljesen természetes, hogy mindent el szeretnénk követni az igazunk bizonyításáért.

Az igazság kiderítésére és érdekeink érvényesítésére különféle eljárások állnak a rendelkezésünkre. Az egyik ilyen út, hogy a Békéltető Testülethez fordulunk. A másik alternatívát a nemperes és a peres eljárások jelentik, különleges esetekben pedig a büntetőügyi eljárások.

Amikor vélt kárral szembesülünk, bizonyítás terhe mellett indíthatunk eljárást. A legegyszerűbb eset a közjegyzők előtt kezdeményezhető nemperes eljárás, mely során szakértői véleményt lehet beszerezni a kár okáról, mértékéről és a felelőséről. A szakértő személyét a közjegyző választja ki az Igazságügyi Minisztérium által vezetett igazságügyi szakértői névjegyzékből, biztosítva a szakértő személyének függetlenségét. A szakvélemény birtokában eredetileg az a cél, hogy a felek – a kérelmező és a kérelmezett – annak mentén meg tudjanak egyezni.

A peres eljárás lefolytatása

Amennyiben a nemperes eljárás mentén a felek nem tudnak megegyezni és polgári perré fajul az ügyük, a közjegyző előtt beszerzett szakértői vélemény a perben is független szakértői véleményként felhasználható. Díja az eljárás végén a pernyertesség arányában szétosztható.

A szakértők személye a kompetenciáik mentén változik. Az eljárás során megjelölt kár megállapításának érdekében a bíró gondoskodik a szakkérdést eldöntendő szakértői vélemény beszerzéséről. A pert kezdeményező fél ilyenkor a felperes, a perbevont fél pedig az alperes, míg büntetőügyben az ügyész-vádlott szereppáros alakul.

A per során különböző, az ügy szempontjából releváns kérdések megválaszolása a cél. Ebből az okból kifolyólag először a bíró által a felek egymás közötti meghallgatására szokott sor kerülni, majd ezt követi a tanúk meghallgatása. Fontos hogy a tanú kérdést nem tehet fel, csak válaszadásra kötelezhető. Kérdést csak a bíró, a szakértő és a peres felek (és jogi képviselőik) tehetnek fel az eljárás során.

Szakértői kompetencia

A szakkérdéseket megválaszoló szakértő személye a szakmai hierarchiában legfelül helyezkedik el. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy a szakértői jogosultság megadása 8 év szakmai gyakorlat meglétét igényli, szemben az 5 éves tervezői szakmai gyakorlattal. Tehát a szakértőnek messzemenően ismernie kell nem csak az aktuális szabályozásokat, hanem a korábbiakat is, hiszen egy régi épület esetében is tisztában kell lennie annak építéskori elvárásaival.

A szakértői kompetenciával megválaszolandó szakkérdések általában a rejtett, vagy rejtegetni próbált hibákról szólnak. Ezek nagy többsége az építéstechnológia területét érintik. A szakértő feladata annak megállapítása is, hogy mely fázisban történt hiba; tervezési, vagy kivitelezési hiba. A szakértőnek a teljes folyamatot (tervezés-szerződéskötés-kivitelezés) ismerve kell rávilágítania a hibára és az ahhoz vezető körülményekre, mert az épített környezet megvalósítása a fentiekből is adódóan nagyon összetett folyamat.

A szakértői vélemény előterjesztésére általában 30 napot szab ki a bíróság, melyet a szakértő kérésére további 30-45 nappal meg lehet hosszabbítani. Amennyiben a szakértő társszakértő bevonását, vagy a letétbe helyezett szakértői díj kiegészítést kéri, akkor ez a folyamat további időt (15+15 nap) vesz igénybe. A leadott szakértői véleményre a felek is reagálhatnak, észrevételeket tehetnek, erre 15 nap áll a rendelkezésükre. Ezekre a reakciókra és megjegyzésekre és észrevételekre a szakértő vagy írásban – +15 nap – válaszol, vagy a soron következő tárgyalási nap(ok)ra a bíró beidézi. Sajnálatos tapasztalat, az adott tárgyalási nap nem mindig esik egybe a szakértő rendelkezésre állásának idejével. Így a további egyeztetések még több időt vesznek igénybe.

Összegzés

A leírtakból látszik, hogy a joggyakorlat nem szolgáltat gyors elégtételt a keletkezett károkkal szemben. Ezért nagyon fontos, hogy adott helyzetben, megfelelő kompetenciával rendelkezzen a beruházó, és időben és térben megtegye a szükséges és megfelelő intézkedéseket a jogi eljárások elkerülése érdekében. Itt is igaz a mondás: ne hivatkozzon senki más szabálytalanságára, amíg maga is szabálytalan, vagy számoljon annak következményeivel is.

A cikk szerzője Dr. Andor Krisztián egyetemi docens, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozatának elnökségi tagja.

Ajánlott cikkek