A vályogból, sárból, homokból és vízből készült téglák, amelyekhez kötőanyagként szalmát adtak, már ősidők óta használatosak az építkezésben. Újabban kezdik ismét felfedezni ezt a környezetbarát építkezési módot, ami körültekintően alkalmazva, gyakori karbantartással élhető teret biztosít lakóinak. Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a vályogépítészet? Egyáltalán hogyan készül ez az építőanyag, és biztonságos-e egyáltalán?
Mi az a vályog?
A vályog olyan talaj, ami nagyrészt homokból. iszapból és kisebb mennyiségű agyagból áll, körülbelül 40-40-20%-os tömegarányban. A vályogtalajok jellemzően több tápanyagot, nedvességet és humuszt tartalmaznak, mint a homokos talajok, és jobban elvezetik a vizet és a levegőt az iszapos és agyagos talajokhoz képest.
A vályogot szalmával kombinálva építőanyagként falépítésnél használják. Ez az egyik legrégebbi házépítési technológia a világon, amelynél jellemzően kétféle eljárást alkalmaznak: a döngölt földet és a nem égetéssel készült téglát.
Hogyan készül a vályogtégla?
A vályogtéglát szemcsés (vályog) és rostos adalékból (szalma, pelyva, nád) állítják össze. A hagyományos kézi vályogvetés során a friss vályog előnedvesített formába, a vetőkeretbe kerül, majd tömörítik, a felesleget pedig simítófával lehúzzák. Nedvesen az anyag jól formázható, száradás után viszont némileg zsugorodik. Az anyagot jellemzően árnyékos helyen hagyják kiszikkadni, de sosem égetik, mint a hagyományos agyagtéglát.
A rostok összetartják a téglát, növelik a hőszigetelő képességét és némileg a zsugorodás okozta repedések mértékét is csökkentik. A gépi vályogvetés kis kapacitású mobil présgépekkel történik, amelyek egyenletes minőségű téglákat garantálnak.
Vályogvakolat
A vályogvakolatok főleg homokból és iszapból állnak, és csak annyi agyagot tartalmaznak, amennyi a megfelelő tapadáshoz és megkötéshez szükséges (jellemzően 5-12%). Az ideális vályogvakolat arányait a szemcseméret, a víztartalom, az agyag típusa, az elkészítés módja és az adalékanyagok határozzák meg.
Ha a felület elég érdes, akkor a vályogvakolat nemcsak vályogfelületeken, hanem tégla-, beton- és kőfelületeken is jól megtapad. Mivel a beltéri levegő páratartalmát igen jól képes kiegyenlíteni, emellett gazdaságos és természetbarát, ezt a vakolatfajtát újra egyre szívesebben használják az építőiparban.
A vályog előnyei és hátrányai
Ahogy egyre fontosabb szempont sokaknak, hogy a természetes, fenntartható anyagokkal vegyék körbe magukat, úgy nő az érdeklődés a vályogépítészet iránt is. A környezettudatosság mellett viszont érdemes figyelembe venni néhány lehetséges problémát, amelyet gondos tervezéssel, kivitelezéssel ki lehet küszöbölni.
A vályogfalazat előnyei:
- biológiailag lebomló, környezetbarát anyagokból készül;
- jól formálható, alakítható;
- jó hangszigetelő;
- tűzálló;
- kellemes hőérzetet és belső páratartalmat biztosít;
- olcsó az előállítása.
A vályogfalazat hátrányai:
- nem vízálló;
- alacsonyabb a teherbírása;
- nem szabványosítható (minőségbiztosítási problémák);
- hajlamos a zsugorodásra;
- vastagabb falak;
- a fagyra érzékenyebb.
Vályogházak Magyarországon
A 19. század elejéig hazánkban a falazatok többnyire fából, kőből, illetve égetett agyagtéglából készültek. A fokozatosan kialakuló fahiány miatt főleg melléképületeknél, egyszerűbb lakóházaknál már előfordult, majd a 20. század fordulójára sík és dombos területeken kifejezetten népszerűvé is vált a vályogépítészet. A építési anyagok fejlődésével a vályog viszonylag gyorsan elvesztette közkedveltségét, mivel ezek a falazatok már nem feleltek meg a modern szabványoknak és az egyre szigorúbb minőségellenőrzési követelményeknek sem.
Idővel megjelentek a statikai problémák, a repedezések és a beázások is a pusztán vályogból felállított falazatoknál. Jelenleg hozzávetőleg 1 millió ember él Magyarországon 600 ezer tatarozásra szoruló vályogházban, amelyek célzott állami felújítására jelenleg támogatás nem igényelhető, mivel elhelyezkedésük okán a házak értéke nem növekedne a rekonstrukciót követően sem.
A vályog élettartama
A vályogtégla önmagában statikai okok miatt ma már nem elfogadott lakóépületek falazatának teljes építésére, mert az előírások szerint már csak vázkitöltőként alkalmazható. A vályog mégis újra gyakran használt, környezettudatos építőanyaggá vált, mivel bizonyos szabályok betartásával, gondos tervezéssel egészséges lakóteret biztosít a benne élőknek.
Ma már kaphatóak ÉMI minősített és beépítésre kész vályogtéglák, de engedélyezett vakolat is beszerezhető vályogból. Ezek használatával elkerülhető a penészesedés, amit régebben a vályogházak hátulütőjeként neveztek meg. A mai téglák akusztikailag és szilárdság szempontjából is kiválóak, a belőlük készült épületek élettartama már vetekszik a tömör téglákból épült házakéval.
