Előfordulnak olyan helyzetek, amikor ingatlantulajdonosként engednünk kell, hogy mások használják az ingatlanunkat, illetve annak bizonyos részét. Ez a szolgalmi jog, amiről keveset tudunk. Mire készüljünk olyan ingatlanügyekben, ahol az ingatlan szolgalommal terhelt? 10 tudnivaló a szolgalmi jogról. 

1. Mit jelent a szolgalmi jog?

A sokszor tévesen használt szorgalmi jog megnevezés helyett helyesen szolgalmi jogról beszélünk. A szolgalmi jog alapján az ingatlanunkat valaki más meghatározott célból és terjedelemben használhatja. Fontos megkülönböztetni ezt a jogot a használat jogától, ami személyhez kötődik, de az utódlás lehetősége nélkül. A szolgalom esetében ez máshogy van: a jogot az ingatlan mindenkori tulajdonosa gyakorolhatja, amely tulajdonosváltozás esetén is fennmarad.

2. Milyen fajtái vannak?

A törvény nem határozza meg tételesen a szolgalom fajtáit, viszont példaként sűrűn találkozhatunk vele különböző problémás helyzetek megoldásaként így vezetékek elhelyezésekor, pince létesítésekor, telken vagy egyéb ingatlanon átjáráskor, illetve a vízelvezetés vagy épület megtámasztása céljából egyaránt alkalmazható.

3. Hogy jön létre a szolgalom az ingatlanon?

Szolgalmi jog létrejöhet szerződéssel, elbirtoklással, továbbá leginkább közművek esetében hatósági határozattal vagy bírósági ítélettel, amit az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni. A telki szolgalom többnyire a szomszédos ingatlanok esetében figyelhető meg. Ennél az esetnél a telki szolgalmat a tulajdonos érdekeinek kímélésével kell gyakorolni úgy, hogy az minél kevésbé legyen terhes a másik fél számára.

4. Milyen időtartamra szól?

A szolgalmi jog korlátlan időtartamra szól, de csak addig áll fenn, ameddig maga a szükséglet is, amely miatt létrehozták. Ha határozatlan idejű használatról beszélünk, azt nem szolgalmi jognak nevezzük.

5. Milyen módon szűnhet meg a szolgalom?

Ha az ingatlan használatához már nem szükséges a szolgalom, akkor a bíróság megszüntetheti, korlátozhatja vagy felfüggesztheti. Megszűnik a szolgalom akkor is, ha tizenöt évig nem gyakorolta szolgalmi jogát a jogosult.

6. Mit tehetünk, ha akadályozzák a jog gyakorlását?

Első lépésként a területi önkormányzat jegyzőjéhez érdemes fordulnunk birtokvédelemért, továbbá lehetőségünk van bíróság előtt is érvényesíteni igényünket.

7. Mit jelent az útszolgalom?

Az útszolgalom jogszabály által létesülő szolgalmi jog. Ha az ingatlan nincs összekötve közúttal, esetleg össze van kötve, de az közlekedésre nem megfelelő. A bírói gyakorlat szerint akkor érvényesíthető, ha a megközelítés lehetetlen, vagy az rendkívüli nehézséggel járna.

8. Átruházható a szolgalmi jog?

Az ingatlant illető szolgalmi jogot nem lehet átruházni, így például vízvezetési szolgalom esetén más részére sem lehet biztosítani a vízvételezést.

9. Kérhető ellenérték a szolgalom alapításáért?

Szolgáló teleknek hívjuk azt a telket, amelyiket igénybe veszik és uralkodó teleknek azt, amelyiknek a javára szól a szolgalom. Ellentételezése során vizsgálni kell az ingatlan értékét és azt, hogy a szolgalmi jog milyen mértékben csökkenti azt. Például egy vezeték elhelyezése a beépíthetőséget is hátrányosan érintheti, ezáltal jelentős értékcsökkenés is megállapítható, amelyet a szolgalmi jog jogosultjának kell megtérítenie.

10. Kit terhelnek a szolgalom gyakorlásával járó költségek?

Erre vonatkozóan a felek megállapodhatnak a költségviselésben. A jogszabályi előírások szerint olyan arányban kell viselni a költségeket, amilyen arányban a használat történik, sok esetben megfigyelhető, hogy egyenlő arányban viselik a költségeket.

A blogcikk szerzője Dr. Fekete Bálint ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.