Napjainkban – akár egy ingatlan kivitelezése során, akár azt követően – egyre nagyobb hangsúlyt kap a kert átgondolt megtervezése, kezdve a növényektől, az árnyékoláson át az egyes kerti építményekig. Utóbbiak közé tartozik a kerti tó létesítése is, amely nagy népszerűségnek örvend a kertjüket gondosan megtervező és kivitelező tulajdonosok körében, akár dísznek, akár fürdőzés céljára tervezik azt megépíteni. Bejegyzésünkben a kerti tavak létesítésének jogi hátterét járjuk körbe.

A kerti tó építése a vonatkozó kormányrendelet értelmében nem minősül építési engedély köteles tevékenységnek. Korábban ugyanezen jogszabály tartalmazta azt a rendelkezést is, hogy bruttó 50,0 köbméternél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 méternél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése végezhető engedély nélkül. Azonban a jelenleg hatályos szabályozás nem tartalmazza ezeket a feltételeket. 

Fontos azonban ennek ellenére is kellő időben tájékozódni, mivel az építési engedélyen felül felmerülhet más típusú engedély beszerzésének szükségessége.

Ilyen engedély lehet a vízjogi engedély, illetve annak egyes típusai, a teljesség igénye nélkül például:

• elvi vízjogi engedély, 
• létesítési vízjogi engedély, 
• üzemeltetési vízjogi engedély.

Engedélytípusok

Az elvi vízjogi engedély a vízügyi hatóság általános műszaki megoldásokat tartalmazó engedélye, amelynek beszerzése nem kötelező ugyan, de amely megoldásokat a hatóság az elvi eljárás során engedélyezett, azt a későbbi létesítési eljárásban is engedélyeznie kell. Ezáltal jelentősen megkönnyítheti a későbbi kivitelezést. 

A létesítési vízjogi engedély már kötelező lehet bizonyos esetekben, enélkül vízilétesítmény nem létesíthető és kivitelezési munka nem végezhető. Fontos azonban, hogy minden esetben egyedileg kell megvizsgálni a tervezett kivitelezést. Ennek alapján állapítható meg, hogy milyen engedélyekre, dokumentációra lesz a későbbiekben szükség.

Az idilli környezet és a természet közelsége sokakat arra sarkall, hogy kertjüket is még szebbé, érdekesebbé tegyék. Azonban folyók és más vizek közelében fokozott figyelemmel kell eljárnunk. A töltések, árterületek környezetében található ingatlanok esetén még nagyobb gondosság szükséges.

Gyakorlati példa

A gyakorlatban is előfordult eset, hogy a kerti tavat tájépítészmérnök közreműködésével elkészített megfelelő műszaki kivitelezési dokumentáció birtokában létesítették, azonban nem megfelelő helyen, árvízvédelmi földmű (töltés) mellett helyezték el. 

A vonatkozó jogszabály a töltés lábvonalától számított védősávot ír elő, amelyet sajnos nem tartottak meg, ezen körülményt pedig a vízügyi hatóság is észlelte. A hatóság határozatával az eredeti állapot helyreállítására, a kerti tó megfelelő tömörséggel történő visszatemetésére kötelezte az építtetőt, amely jelentős költségekkel járt.

A fenti eset tanulságaként szolgálhat, hogy bár építési engedélyre ebben az esetben nem volt szükség, azonban a kiviteli terv birtokában is tájékozódnunk kell a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, a helyi viszonyokról, illetve érdemes előzetesen konzultálni a megfelelő hatóságokkal annak érdekében, hogy a jelentős költségekkel is járó buktatókat elkerüljük.

A blogcikk szerzője Dr. Fekete Bálint ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.