Az ingatlanvásárlás során sosem lehetünk elég körültekintőek. Mindegy, hogy családi házat vagy társasházi lakást szemeltünk ki, az ingatlan típusától függetlenül számos buktató várhat ránk, ha nem készülünk fel minden helyzetre. Ezért most összegyűjtöttünk hat fontos lépést, amit érdemes szem előtt tartanunk, mielőtt végleges döntést hoznánk.
TIPP: Mérd fel hitelképességed előzetes hitelbírálattal ingyen, az otthonod kényelméből!
Kerüld el a kellemetlen meglepetéseket, és tudd meg, mennyi hitelre vagy jogosult egy egyszerű online űrlap kitöltésével. Nincs elbukott foglaló vagy ügyvédi díj, akár 48 órán belül már egy hivatalos hitelajánlattal válogathatsz az ingatlanok közül:
1.) Nézzük meg a tulajdoni lapot!
Ügyfélkapun keresztül saját magunk is könnyűszerrel letölthetjük a Földhivatali Portál online rendszeréből a megvásárolni kívánt társasházi lakás tulajdoni lapját. Évente két darab tulajdoni lap ingyenes, a többihez pedig internetes fizetésre alkalmas bankkártyára van szükség. A tulajdoni lap letöltése után győződjünk meg róla, hogy egyezik-e tulajdonos, továbbá ellenőrizzük le, hogy milyen terhek vannak az ingatlanon. Teherként szerepelhet az ingatlanon a haszonélvezeti jog, a jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom, a végrehajtási jog, az elővásárlási jog, a vételi jog vagy a zár alá vétel. Ezen adatok a tulajdoni lap harmadik részében találhatók meg. Az ilyen bejegyzések akadályát képezhetik a vásárlásnak, vagy a tulajdonosi joggyakorlásnak. Ugyancsak ellenőrizzük az ingatlan besorolását és egyéb adatait is, amelyek a tulajdoni lap első részében szerepelnek, ezeket is vessük össze a hirdetésben szereplő adatokkal.
2.) Töltsük le a térképkivonatot!
A fenti portálon a térképkivonatot is letölthetjük. A térképkivonat megmutatja, hogy a lakóépület ott szerepel-e a térképszelvényen. Ha megtalálható rajta az ingatlan, akkor az ugyanazon a helyen található, ahol a a valóságban is. Ez azért fontos, mert ha hitelt vagy állami támogatást veszünk fel a vásárláshoz, ezt a bankok is ellenőrzik az értékbecslés során. Ha pedig nincs rendben az ingatlan jogi helyzete, akkor a hitelintézet megtagadhatja a finanszírozást. Ikerházaknál, családi házaknál kiemelten fontos, hogy ennek utánanézzünk, mivel előfordulhat, hogy még az előző, lebontott lakóépület található a térképen.
Amennyiben nincs ügyfélkapus hozzáférésünk, úgy személyesen is igényelhetünk tulajdoni lapot vagy térképkivonatot a területileg illetékes földhivatalban vagy a kormányablakban.
3.) Tartozik a lakáshoz kizárólagos használatú kertrész vagy parkoló?
Örök problémaként merül fel a társasházi ingatlanok esetében a kizárólagos használati jog. Miként lehetünk biztosak abban, hogy a kertrész vagy a parkoló valóban a lakáshoz tartozik, és nem kell érte használati díjat fizetnünk? A legnagyobb garanciát a társasház alapító okirata jelenti, ebben mindig ellenőrizhetjük, hogy a lakáshoz tartozik-e a parkoló vagy kertrész. Amennyiben ott nem szerepel, vagy nincs még bejegyezve a társasház, úgy a tulajdonostársak közötti használati megállapodás is megfelelő biztonságot jelenthet. Ezek hiányában a szervezeti-működési szabályzatot szükséges áttanulmányoznunk, mivel a közös tulajdon használatát abban szabályozhatják. Ebben az esetben tisztázzuk, hogy a használatért szükséges-e ellenértéket fizetnünk.
4.) Milyen tartozások terhelik a lakást?
Vannak társasházak, amelyeket nemrég újítottak fel, ezért az vonzó lehet a vásárló számára. Azonban a szép külső legtöbbször jelentős összegű hitelfelvétellel valósulhat csak meg. A felújítási hitel törlesztése a tulajdonostársak kötelezettsége, amit általában a közös költségbe építenek be, így akár az átlagos közös költség kétszeresét is fizethetik a tulajdonostársak addig, amíg a hitelt nem törlesztik. Ezért mindig érdeklődjünk a közös költség összegéről, és a jövőben várható nagyobb összegű társasházi kiadásokról is. Kérdezzünk rá a közműtartozásokra is, mert a víz- és szennyvíz számla tartozásokat a jogszabályi előírások miatt az új tulajdonos köteles rendezni, mivel addig a mérőóra átírását a szolgáltató nem engedélyezi.
5.) Az adásvétel a közös tulajdonú kocsibeállóra is kiterjed?
A nagy lakásszámú társasházakban a mélygarázsokat gyakran egyetlen helyrajzi számon tartják nyilván, amelyben a tulajdonosok osztatlan közös tulajdoni hányadokkal rendelkeznek. Fontos tudni, hogy a Ptk. alapján a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg ezen tulajdoni hányadok esetében, így elsőként őket kell értesíteni az elővásárlási jogukról egy vételi ajánlat megküldésével. Ebben az esetben többletköltségekkel és időráfordítással is számolnunk kell, mivel tértivevényes levél formájában igazolnunk kell az értesítési kötelezettségünket. Sok társasházban kifejezetten vadásznak a beállóhelyekre, így ha nem akarjuk, hogy a beállóra valaki lecsapjon, feltétlenül kössük ki az adásvételi szerződésben, hogy a garázsra eső tulajdoni hányad a lakással együtt, úgynevezett „dologösszességnek” minősül, és így bármely tulajdonostárs csak az ingatlannal együtt vásárolhatja meg a beállóhelyet.
6.) Az ingatlanvásárlás előtt írjunk alá „foglalós papírt”?
Fontos tudnunk, hogy okiratszerkesztésre nem jogosult bárki, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen iratot tesznek elénk, és azzal milyen kötelezettséget vállalunk. 2021. január 1-jétől pontosításra került a törvényszöveg, amely szerint ingatlanközvetítő nem készíthet, szerkeszthet és nem ellenjegyezhet ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló okiratokat vagy azok tervezetét, kizárólag ezen iratok előkészítésében és beszerzésében működhet közre. Amennyiben nem rendelkezünk szaktudással vagy nem ismerjük ki magunkat az ingatlanügyletek világában, akkor keressünk hozzáértő ügyvédet, kérjünk jogi tanácsot vagy bízzuk meg a szándéknyilatkozat vagy előszerződés véleményezésével, szerkesztésével, hiszen a saját érdekeinket így juttathatjuk leginkább érvényre. Ne feledjük, hogy ami most felesleges költségnek tűnhet, az sok későbbi kellemetlenségtől kímélhet meg minket.
A blogcikk szerzője Dr. Fekete Bálint ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.
