Miután megtaláltuk álmaink otthonát, lefektettük a szerződés feltételeit, kiválasztottuk a megfelelő jogi szakembert, okkal gondolhatjuk, hogy adásvételünk sínen van. Ennek ellenére olyan problémák, hibák kerülhetnek az utunkba, melyekre nem, vagy nem igazán számítottunk. Jelen cikk azokat a szituációkat mutatja be, melyek sajnos meg tudják keseríteni az adásvételi szerződésünket.
Meghiúsul a banki finanszírozás
Mi történik ilyenkor? Mit tehetünk, hogy ezt elkerüljük?
A szerződésben megfelelően rögzítjük a finanszírozás feltételeit, részletesen lefektettük, hogy a vevő milyen határidőben, milyen módon fog teljesíteni, beleírtuk a banki finanszírozás részleteit, annak feltételeit és módját. Azonban azzal találjuk szemben magunkat, hogy a vevő fizetési kötelezettsége a bank miatt meghiúsul. Fontos e körben leszögezni, hogy sajnos fel kell készülnünk arra, hogy bank nem ad hitelt, vagy nem akkora összeget, hogy az kimerítse a vételárat. Mit tudunk tenni ilyen esetben?
Fontos, hogy a szerződés részletesen szabályozza a banki hitel elmaradásának következményeit. Bele tudjuk írni a szerződésbe, hogy, ha a vevő nem kap hitelt, vagy nem akkora összeget, mint, ami a szerződésben szerepel, akkor vevő a hiányzó összeget önerőből, azaz saját pénzéből finanszírozza. Persze, amennyiben erre a vevő nem képes, akkor a feleknek lehetősége van a szerződést felbontani és egymással elszámolni, ennek részleteit is érdemes rögzíteni a szerződésben.
Előzetes hitelbírálat
Azonban, hogy el tudjuk kerülni a fenti szituációt, javasolt az előzetes hitelbírálat, így megtudjuk, hogy a bank egyáltalán ad-e hitelt vagy sem. Készíttessünk előzetes értékbecslést az ingatlanról, ezzel azt tudjuk előre felmérni, hogy az adott ingatlan a bank által egyáltalán finanszírozható-e. Ne spóroljunk az ezzel kapcsolatos 30-40.000,-Ft összegű díjon, hiszen az ebből eredő későbbi problémák lehet, hogy többe fognak kerülni a pénztárcánknak.
Olvasd el ezt is: Tedd biztonságosabbá a hitelfelvételed előzetes hitelbírálattal!
Ha mégis bekövetkezett a baj és nem ad hitelt a bank, adódik a kérdés, hogy mi lesz a szerződésben rögzített foglalóval, vagy előleggel. Az előleg esetében nincs miről beszélni, az minden esetben visszajár a vevőnek. A foglaló jogi helyzete már nem ilyen egyszerű. Itt két irányba tudunk elindulni. Belefoglalhatjuk a szerződésbe, hogy a banki hitel elutasítása esetén a foglaló egyszeres összegben a vevőnek visszajár (ezt sok bank tájékoztatója is így tartalmazza), ez azonban az eladó hozzáállásán is múlik, hiszen ez őt rendkívül hátrányosan is érintheti (például időközben másik ingatlant finanszíroz belőle), vagy rendelkezhetünk, úgy is róla, hogy a foglalót ebben az esetben az eladó megtarthatja. Bármi is lesz a sorsa a vételárrészletnek, kulcskérdés a felek együttműködése.
Fizetési késedelem, elhúzódó birtokbaadás
Mi a helyzet akkor, ha vevő fizetési késedelembe esik, vagy az eladó nem tudja tartani a birtokbaadás határidejét?
Sajnos ezek a problémák sem ritkák. Nézzük meg, hogy milyen lehetőségek vannak!
Késedelemről akkor beszélhetünk, ha a szerződő fél kötelezettségét nem teljesíti, mikor az esedékessé válik. Adásvétel esetében leggyakrabban ez a vevő fizetési kötelezettsége, vagy az eladó kiköltözése szokott lenni. Ha az egyik fél késedelembe esett, az nem zárja ki, hogy a jogosult követelje a teljesítést, akár bíróság útján is. Ha a jogosult érdeke megszűnt a teljesítéshez, ebben az esetben elállhat a szerződéstől. Fontos, hogy az érdekmúlást bizonyítani kell, kivéve, ha póthatáridőt tűztünk a teljesítésre (lásd vevői nem teljesítés), ekkor nem kell bizonyítani az érdekmúlást.
Mit tudunk még tenni? Kiköthetünk a szerződésben késedelmi kamatot, vagy kötbért is, ezzel rákényszerítve a felet a teljesítésre. Amennyiben a szerződésszegés kárt is okozott nekünk, akkor kártérítést követelhetünk a másik féltől.
Most nézzük meg azt a szituációt, amikor az eladó nem teljesíti a kötelezettségét!
Egy korábbi cikkben már vizsgáltuk azt, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak, ha az eladó nem költözik ki határidőben, azaz nem adja birtokba az ingatlant. Ahhoz, hogy az érdekeinket a leghatásosabban tudjuk érvényesíteni, kössünk ki kötbért, vagy készíttessünk kiköltözési nyilatkozatot, amennyiben nem kötöttünk ki kötbért. Itt is fontos megemlíteni, hogy lehetőségünk van póthatáridőt tűzni a kiköltözésre. Végül persze, ha a fenti esetkörök egyike sem áll fenn, akkor ott van még a peres út is, mely sajnos hosszadalmas és költséges.
Rejtett hibák
Mi történik akkor, ha a szerződés aláírása után, de még a vevő tulajdonjogának bejegyzése előtt kiderül, hogy az ingatlannak rejtett hibák vannak?
Fontos leszögezni, hogy rejtett hibák azok a hibák, melyek egy alapos áttekintés, és körüljárás esetén sem figyelhetőek meg egy adott ingatlan esetében. Az eladó kellékszavatossággal tartozik az általa eladni kívánt ingatlanért, azaz garantálja, hogy az ingatlanban nincsenek rejtett hibák. Ezt szokás a szerződésbe is beleírni, azzal a kiegészítéssel, hogy a vevő az ingatlant megtekintette, állapotát megismerte.
Hogyan tudjuk elkerülni a rejtett hibát, ilyen esetben mi a megoldás?
Eladói oldalról javasolt, hogy alaposan, minden részletre kiterjedően tájékoztassuk a vevőt az ingatlan állapotáról. Amennyiben ismerjük akár a korábbi eseményekről, történésekről is. Vevői oldalról pedig az javallott, hogy alaposan tekintsük meg az ingatlant, hívjunk szakembert, aki segít feltárni az esetleges hibákat.
Ügyvédi műhibák
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a megfelelő jogi szakembert nélkülözhetetlen az adásvétel során. Azonban örökérvényű mondás, hogy csak az hibázik, aki dolgozik, sajnos igaz ez a jogi szakemberekre is.
Vegyük végig az adásvételi szerződés során leggyakrabban felmerülő ügyvédi műhibákat:
Tulajdoni lap
Fontos, hogy az ügyvédnek mindig le kell kérnie a tulajdoni lapot, ezzel is ellenőrizve az ingatlan jogi státuszát. Egy elintézetlen széljegy, amiből a vevőnek hátránya származhat, felvetheti az ügyvéd felelősségét. Ennek elmaradása ügyvédi részről súlyos hibának tekinthető. Ellenőriznie kell a felek adatait is. Ennek elmaradásának következménye az lehet, hogy nem valós, vagy hibás adat kerül a szerződésbe, mely földhivatali elutasítással is járhat.
Olvasd el ezt is: Mi is az a tulajdoni lap?
Ügyvédi ellenjegyzés
Legfontosabb, hogy az ügyvéd csak az általa szerkesztett okiratot jegyezheti ellen, tehát a felek által megírt és elé tett papírt nem. Fontos, hogy az ügyvéd csak olyan okiratot jegyezhet ellen, mely okiratot előtte vagy helyettese előtt írták alá, illetve a szerződő fél az aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásnak ismerte el, kivéve, ha az okiratot külföldön írták alá, az aláírás a vonatkozó jogszabályi előírás szerint hitelesítésre került, vagy az aláírást közjegyző hitelesítette. Ennek megszegése súlyos hiba az ügyvéd részéről. Ebben a körben fontos az is, hogy a felek által részére átadott tulajdoni lapot sem fogadhatja el, mivel arról később akár kiderülhet az is, hogy hamis, hamisított, vagy nem az aktuális adatokat tartalmazza.
Tájékoztatás
Az ügyvédnek a felek akaratát kell a szerződésbe foglalnia, vagyis nem történhet meg az, hogy a szerződés egyoldalúan az egyik félnek kedvez. Valamint tájékoztatnia kell a feleket a szerződésből rájuk háruló terhekről, jogokról, és kötelezettségekről (például a vételár kifizetése nem elegendő, hogy vevő tulajdonjogot szerezzen). Amennyiben az ingatlan terhelt, kockázatelemzést kell adnia, valamint megoldást az ingatlan tehermentesítésére vonatkozóan. Ennek elmaradása súlyos hibának tekinthető. Az ügyvédnek tanácsot kell adni a feleknek a szerződésből őket érintő kockázatokról, költségekről. Ennek elmaradása akár kártérítési felelősséget is felvethet, amennyiben valamelyik felet a téves, vagy hiányos tájékoztatás miatt kár ér.
Fontos, hogy bejegyzésre alkalmas okiratot készítsen az ügyvéd (például kimarad a feltétlenül és visszavonhatatlanul megfogalmazás), ennek hibája esetén, amennyiben valamelyik felet kár ér, akkor, mint ügyvéd kártérítési felelősséggel is tartozhat.
Az ügyvéd felelősséggel tartozik a téves jogi tájékoztatásért is, ilyen például a téves illeték, vagy adóvonzattal kapcsolatos tanács.
Fontos, hogy a szerződést 30 napon belül be kell adnia a földhivatalba, ennek elmulasztása ügyvédi felelősség.
A blogcikk szerzője Dr. Sántha Gergely ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.([email protected]).
