Ezeket a szempontokat vedd figyelembe, hogy olcsóbb legyen a családi ház építése
A családi ház építésével foglalkozó cikksorozatunk első részében körbejártuk azokat a pontokat, amikről bár nem is gondolnánk, de komoly ráhatásuk van a végösszegre. A spórolási “praktikákon” túl azonban olyan részletekre is figyelnünk kell, amik nem csak a végösszeg, hanem az építkezés sikerességét tekintve is megkerülhetetlenek.
Kiviteli tervek – pénzkidobás vagy spórolás?
Sajnos jellemző, hogy a családi ház építtetői spórolási szándékból a nem kötelező kiviteli szintű terveket nem rendelik meg az építészektől. Ez azért nagy probléma, mert ez valójában megtakarítás lenne számukra a legtöbb esetben azokhoz a költségekhez képest, amit ezek hiánya okoz.
Miért?
Mert a kiviteli tervek elkészítése esetén a tervezőn a felelősség. Minden műszaki megoldást, minden anyagkapcsolatot, minden fontos csomópontot ki kell találnia előre, hogy hogyan valósuljanak meg, részletrajzokat kell készítenie. Egyszerűsített bejelentési eljárásnál, egyszerű családi ház terveknél ez nem kötelező, csak lehetséges opció.
A kiviteli tervekkel a tervező egyrészt csökkenti a hibalehetőséget, másrészt vállalja a felelősséget, harmadrészt – a pontos megoldásokat átadva – segíti a pontos árazást, elkerüli a kivitelezői improvizációk szükségességét. Hajszálpontosan árazni csak kiviteli terveket lehet. Igazán gyorsan dolgozni – egyeztetések, ötletelések elkerülésével – csak kiviteli tervekből lehet.
A szakember tanácsa:
Ha kiszámítható építkezést szeretnénk, ne sajnáljuk a pénzt kiviteli tervekre. Időben és pénzben is megtérülnek.
Tervezés és kivitelezés egy kézben – a legkényelmesebb megoldás
Sokszor előfordul a kivitelezések során, hogy a tervező és a kivitelező szakmai vitába keverednek.
A felek általában a tervek megépíthetőségében, a tervek vélt vagy valós hiányosságában, valamint a kivitelezés módjában szoktak eltérő álláspontra helyezkedni. Ki a károsultja ezeknek a vitáknak? Természetesen mi, az ügyfél. Hiszen közben nem épül a ház, vagy nem annyiból, vagy nem úgy.
Sajnos az is egy teljesen reális élethelyzet, hogy nem tudunk igazságot tenni a két szakember között. Ennek a problémának az egyetlen reális megoldása, ha a tervezés és a kivitelezés ugyanannak a cégnek a kezébe kerül. Így nincsenek viták, nem lesz hibás a másik, tiszták a felelősségi körök, és az ügyfél nem lehet károsultja a nézeteltéréseknek. Nem viseli a kivitelezővel szemben a tervhibák felelősségét.
A szakember tanácsa:
Ha erre valamilyen oknál fogva nincs mód, legalább kérjük meg a tervezőt, hogy ő ajánljon nekünk kivitelezőt az ismeretségi köréből, akiről tudja, hogy lelkiismeretesen dolgozik. Az is sokat segít, ha jó köztük a viszony.
Az igényeket és a költségeket előre egyeztessük a tervezővel!
Régi igazság, hogy egy épület ára legfőképp a tervezőasztalon dől el. Tisztelet a kivételnek, a tervezők többsége nem végez költségvezérelt tervezést.
Nagyon fontos, hogy jelezzük számára, hogy mennyi pénzből szeretnénk építeni, és ha a tervezőnk nem egyben a kivitelezőnk is, a kivitelezőt mielőbb vonjuk be a tervezési folyamatba, ismertetve vele a rendelkezésünkre álló költségkeretet.
Szakmai tapasztalatával néhány egyeztetés alatt megmondja, hogy mit ne tegyünk bele a házba, mert feleslegesen drága, és nem fogunk kijönni a pénzből. Tájékoztat minket arról, hogy milyen födémet javasol, amin 2-3 milliót spórolhatunk, milyen fűtésrendszert, amin akár még ennél is többet.
A szakember tanácsa:
A lényeg, hogy vonjuk be a folyamatba azt a felelős szakembert, aki az aktuális piaci költségeket ismeri, van kivitelezési tapasztalata, és tud nekünk abban segíteni, hogy meddig ér az a bizonyos takarónk. Ellenkező esetben akár még kétszer is költhetünk a tervezésre, mert a végén derül ki, hogy az álomházunk csak kétszer annyi pénzből megépíthető, mint amennyi a rendelkezésünkre áll, és elmegy az áttervezéssel újabb néhány hónap, esetleg 1-2 millió forint is teljesen feleslegesen.
Az első, amit el szoktunk hagyni: a garázs!
Aki nem ragaszkodik hozzá nagyon, annak általában az első komoly megtakarítási döntése az, hogy lemond a garázsról, helyette pedig beéri a kocsibeállóval, esetleg fedett kocsibeállóval. Egy szigetelt, fűtött garázs megépítése majdnem annyiba kerül, mint egy lakóterületé. Sok esetben ez valóban pénzkidobás, hiszen a mai autók már hidegben is indulnak.
A szakember tanácsa:
Miközben egy fedett kocsibeálló néhány százezer, esetleg egy-két millió forintból megépíthető, addig egy 50 négyzetméteres garázs minimum 10-15 millió forint, szigeteléssel, fűtéssel. Érdemes tehát megfontolni, főleg, ha a garázs esetleg többet érne, mint a benne tartott autónk.
Milyen költségekből áll össze egy családi ház? Min tudunk spórolni, és mennyit?
Egy rövid, jellemző összefoglalás, százalékos arányban, egy hagyományos téglaház esetében:
A legtöbbet talán a fűtésrendszer optimális megválasztásán spórolhatunk. Itt egy nagyobb családi háznál még a tízmilliós megtakarítás sem lehetetlen. Egy levegő-víz vagy talajszondás hőszivattyús, padlófűtéses, mennyezethűtéses profi rendszer, hővisszanyerős szellőztető-rendszer akár 20-30 millió forintba kerülhet, ami könnyen lehet az építési költségünk 25-30 százaléka. Egy olcsó, levegő-levegő hőszivattyús, multi-split klímákkal operáló rendszer pedig akár néhány millió forintból kivitelezhető, persze a kettő tudása, komfortérzete nem ugyanaz – kérdés, mi az igényszintünk, és milyen körülményeket érzünk komfortosnak.
Komoly megtakarítási lehetőség mutatkozik a nyílászárók területén is. Sztenderd méretű, fehér, bukó-nyíló szerkezetű ablakokkal, árnyékolástechnika nélkül a feléből is kijöhetünk, de akár a harmadából is, mint komoly, egyedi méretre készült alumínium szerkezetekkel, esetleg a legdrágább emelő-toló mechanikákkal, vagy drága zsaluziával, elektromos alumínium redőnyökkel, vakolható redőnytokkal. Itt megint csak az a kérdés, mit szeretnénk, miben érezzük jól magunkat: hiszen a házat nem csak megépíteni kell, élni is kell benne.
Ahogy mondani szokás, okos ember nem a házán, hanem a házára spórol
Vannak lehetőségeink a megtakarításokra olyan pontokon is, ahol érvényesül a „sok kicsi sokra megy” elve, és a megtakarítások nem jelentenek minőségbeli csökkenést. Tipikus esete ennek az, amikor az építkezés során egyre nagyobb szerepet kap a gépesítés. Gyakorlati példaként megemlíthető a vakológép, aminek az alkalmazásával a munkadíj a felére esik vissza, azonos anyagdíjak mellett. Esztrich-betonozással a hagyományos, kézi aljzatbetonozás helyett szintén lehet spórolni, időben is, pénzben is.
Ezekkel a lehetőségekkel mindenképp érdemes élni, hiszen spórolni tudunk a munkadíjon, a kivitelezési időn, és a minőségből sem kellett lejjebb adnunk semmit.
Praktikusság és helykihasználás
Az épület formája – itt újfent hangsúly van a tervezésen – abszolút mérvadó. Egy egyszerű vonalvezetésű házat, tetőt mindig sokkal egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb megépíteni, mint egyedi, tört vonalakkal, szabálytalan formákkal dolgozni, ráadásul a hibalehetőség is kisebb.
Az egyik legdrágább lakórész mindig a fürdőszoba. Egy átlagos fürdőszoba akár 1,5 millió forintba is kerülhet négyzetméterenként. Itt vannak a legdrágább burkolatok, a szaniterek, a gépészeti szerelés egy része. Ezért érdemes megfontolni a fürdőszobák számát már az építkezés előtt.
Viszont még a fürdőszobánál is van drágább lakórész. Ez pedig az, amit nem tudunk kihasználni. A kihasználatlan terek megépítése, amiket utána nem használ a család, kidobott pénznek tekinthetjük. Nagyságrendileg minden egyes négyzetméter minimum több százezer forintot jelent a végszámlánkban.
Az a megállapítás, hogy a családi ház alapozása mindig kulcskérdés, vitán felül áll, ám az eltérő alapozási formáknak eltérő költségvonzatai is vannak. A legolcsóbb alapozás a talajcsavarok használata, ami Amerikában nagyon elterjedt, elsősorban a könnyűszerkezetes házaknál, Magyarországon egyelőre még vegyes a megítélése. A vasbeton sávalap az általános megoldás, de a nehéz talajviszonyokkal rendelkező telkekre olykor drágább megoldásokat kell alkalmazni.
A szakember tanácsa:
Talajcsavarok használatával milliókat spórolhatunk, ha legyőzzük velük szemben az esetleges ellenérzéseinket.
Mi a legolcsóbb építési technológia napjainkban? Tégla, Liapor vagy könnyűszerkezetes házat építsek?
Talán sokakat meglephet, hogy a végére maradt a ház szerkezete, azaz, hogy miből legyenek a falak. Ez egy nagydoktori disszertáció témája lehetne, hiszen minden technológiának megvannak a maga hívei, ellenzői. A kérdés viszont valójában az, hogy téglából, könnyűszerkezetből – fa-vagy fémvázzal? -, Liaporból, Leier kéregpanelekből, Danish Fabrik szerkezetből, Ytongból, CLT-ből, esetleg SIP panelből épüljön?
Mindent figyelembe véve, a legolcsóbb építőanyag a nagy kínálat ellenére is a tégla. Egy átlagos épületnél a téglafal ára az épület árának kb a 3 százaléka. Munkadíjjal együtt 6-7 százaléka. Egy előregyártott falszerkezetnél a falak ára – szállítással, gyártással, daruzással, a vakolás hiányának és a kevesebb élőmunkának a beárazásával, és mindennel együtt akár a teljes épület 15-20 százaléka is lehet.
Ezen kívül, a mi égövünkön 100 éve a legjobban működő hőtechnikai szerkezet a tégla – mégha a mostani „vázkerámia falazóblokkok” egyre kevésbé is hasonlítanak a régi tömör téglákhoz. Ezért a téglában soha nem lehet csalódni.
A cikket írta Virág Gergő, az Imperial Holding Group vezető szakértője. Díjmentes szakmai és személyre szabott tanácsadás: info(kukac)imperialholding.hu
