Társasházi ingatlan vagy közös tulajdonú teremgarázs vásárlásakor előfordulhat, hogy az elővásárlási jog fogalmával találkozunk. De mit jelent az elővásárlási jog, amely a törvény erejénél fogva létezik vagy szerződésen alapul? 7 kérdésben és 7 válaszban foglaltuk össze, hogyan járjunk el körültekintően, ha ezzel a fogalommal találkozunk.

1. Mit jelent az elővásárlási jog?

Ha egy ingatlannak – legyen az társasházi lakás vagy közös tulajdonú garázsbeálló – elővásárlási jogosultja van, az azt jelenti, hogy az elővásárlás jogosultjának joga van ahhoz, hogy a harmadik személy vásárló előtt megvásárolja az adott ingatlant az általa adott vételi ajánlatban szereplő azonos feltételekkel. Az eladó tehát a vételi ajánlatot teljes terjedelmében köteles igazolhatóan az elővásárlásra jogosulttal megismertetni. Ehhez határidőt kell biztosítania, hogy a jogosultnak maradjon kellő ideje ahhoz, hogy eldönthesse, kíván-e élni az elővásárlási jogával.

Ha az eladó a fentiek szerint közölte a vételi ajánlatot, de a megadott határidőben válasz nem érkezett, illetve az elővásárlásra jogosult jelezte, hogy nem kíván élni a jogával, úgy az adásvételi szerződés megköthető a vevővel.

2. Honnan tudom, hogy van-e elővásárlási jog az ingatlanon?

Az elővásárlási jog nem mindig szerepel a tulajdoni lapon. Társasházi ingatlanok esetében a társasház törzslapján, illetve a tulajdoni lapon szerepelhet erre vonatkozó bejegyzés. De a társasház alapító okirata is tartalmazhatja a tulajdonostársak erre vonatkozó megállapodását.

Érdekesség, hogy az, aki szerződésen alapuló elővásárlási jogot szerzett és jogát nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, később nem tehet sokat joga érvényesítéséért. A jóhiszeműen tulajdonjogot szerzett vevővel szemben később nem hivatkozhat elővásárlási jogának a megsértésére, ha az adásvétel előtt őt nem értesítették a lehetőségről.

Ügyelnünk kell arra is, hogy az osztatlan közös tulajdon esetében a törvény írja elő az elővásárlási jog fennállását. Ha tehát van tulajdonostárs az ingatlanban, ő mindenképpen elővásárlási joggal rendelkezik.

3. Milyen módon közöljük az elővásárlásra jogosulttal a vételi ajánlatot?

A szerződő felek általában egy okiratszerkesztő és ellenjegyző ügyvédet bíznak meg azzal, hogy az eladó nevében küldje el a vételi ajánlatot annak, aki elővásárlásra jogosult. A földhivatali gyakorlat szerint mindig ajánlott, tértivevényes levélben szükséges a felhívást kiküldeni, majd a visszaérkezett tértivevény eredeti példányát az adásvételi szerződéshez mellékleteként csatoljuk az ingatlan-nyilvántartási kérelemhez. A vételi ajánlatot személyesen is kézbesíthetjük, de ebben az esetben írásban kell igazolnunk annak az átvételét. Jó hír, hogy így időt spórolhatunk, és rögtön elkészíthetjük az esetleges lemondó nyilatkozatot is.

4. Mi történik, ha az elővásárlásra jogosult él az elővásárlási jogával?

Ha az elővásárlásra jogosult elfogadja az ajánlatot és él elővásárlási jogával, ezt a törvényben meghatározott alaki és tartalmi követelmények figyelembevételével teheti meg. Ilyenkor szerződés az elővásárlásra jogosult és az eladó között jön létre ugyanazokkal a feltételekkel, mint ami a vételi ajánlatban szerepel. Nincs lehetőség például arra, hogy az elővásárlásra jogosult csak később fizesse ki a vételárat, mint ami a vételi ajánlatban szerepel.

5. Mikor nem kell az elővásárlásra jogosultakat értesíteni?

A jogszabály pontosan meghatározza, mikor nem szükséges értesítenünk az elővásárlásra jogosultat az eladási szándékról. Ha a nyilatkozat beszerzése rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, például a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt. Ezekben az esetekben elég, ha a szerződő felek együttesen nyilatkoznak a fenti nehézségről, ez általában elegendő a tulajdonjog bejegyzéséhez. Azért csak általában, mert bár a jogosultakat sok esetben nehéz és költséges feladat elérni és elővásárlási jogáról értesíteni, a legtöbb esetben a bírói gyakorlat ezt a kifogást hivatkozásként nem fogadja el.

6. Mit mutat a bírói gyakorlat a mindennapokból?

A bírói gyakorlat szerint minden adásvételt egyedileg szükséges megítélni az összes körülmény ismeretében. A bírósági döntések is azt mutatják, hogy minden ügy más és más, azonban mindig elővigyázatosnak kell lennünk. Ismerünk például olyan bírósági döntést, amely 50 tulajdonostárs esetén is szükségesnek látta, hogy legalább a belföldi ismert lakóhellyel rendelkezőkkel megismertesse az eladó vételi ajánlatát. De elég, ha megemlítjük a Kúria friss határozatát, amely azt mutatja, hogy még egy 126 tulajdonostárssal rendelkező teremgarázs esetében sem lehetünk elég óvatosak, ha elővásárlási jogról van szó. Ebben a bírósági ügyben az eladó az elővásárlásra jogosultak nagy számára hivatkozva nem küldte meg a vételi ajánlatot a tulajdonostársaknak. Az egyik tulajdonostárs azonban tudomást szerzett az adásvételről a földhivataltól és jelezte az eladó felé, hogy élni kíván elővásárlási jogával. A szerződő felek azonban nem vonták vissza bejegyzési kérelmüket és a vevő tulajdonjogát bejegyezték.

Több éves pereskedés után a Kúria kimondta, hogy nem sértették meg az elővásárlási jogot. Mivel a valóban nagyszámú tulajdonostársról szóló indok elfogadható, de az elővásárlásra jogosult akkor is élhet elővásárlási jogával, ha más forrásból értesül a vételi ajánlatról, és megfelelő időben gyakorolja elővásárlási jogát.

7. Mi a következménye annak, ha nem értesítik az elővásárlásra jogosultat?

A legtöbb esetben már a földhivatalnál kiderül a jogsértés. Ilyenkor hiánypótlási eljárásban még utólag megkereshetjük az elővásárlásra jogosultakat. Nagyszámú tulajdonostársak esetében ez a megkeresés a hiánypótlási eljárás rövid határidején belül nem teljesíthető, így az a bejegyzési kérelem elutasításához vezethet. Ha a földhivatal mégis bejegyzi a vevő tulajdonjogát, és az elővásárlásra jogosultat nem értesítették, úgy a jogosult a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül pert indíthat a felekkel szemben. Ha ezt az igényét az adásvételi szerződés megkötésétől számított 3 éven belül nem jelzi, később nem hivatkozhat a szerződés hatálytalanságára, tehát ezen határidők jogvesztőek.

A blogcikk szerzője Dr. Fekete Bálint ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.