5 kérdés az életjáradéki szerződésről
Az ingatlanárak folyamatos emelkedése sokak számára megnehezíti az ingatlanok vásárlását. Ezért sokan keresik azokat az egyéb, jogszerű módszereket, amellyel kisebb pénzügyi befektetés mellett is ingatlanhoz juthatnak. Ilyen lehet az életjáradéki szerződés is, ezzel bárki szerezhet tulajdonjogot. Persze van néhány fontos kérdés az életjáradékkal kapcsolatban, amelyek megválaszolásra várnak.
Az életjáradéki szerződés egyszerre két igényt teljesít egyidejűleg: míg az egyik fél tulajdonjogot szeretne szerezni, addig az ingatlantulajdonos szeretne hozzájutni a mindennapjait megkönnyítő, magasabb életminőséget biztosító pénzügyi eszközhöz úgy, hogy emellett élete végéig jogosult legyen ingatlanának zavartalan használatára.
De mit jelent pontosan az életjáradék?
Az életjáradéki szerződés létrehozása során a feleknek abban kell megegyezniük, hogy a járadékot fizető időszakonként, általában havonta, egy meghatározott összeget fizet az ingatlan tulajdonosának, egészen annak haláláig, aki cserébe – a megállapodásnak megfelelően – ellenértéket, vagyis az ingatlan tulajdonjogát adja majd át. A Polgári Törvénykönyv szerint az életjáradék minden hónapban előre fizetendő. Azt is fontos, hogy kiemeljük: hogy a járadék esetében csak akkor számíthatunk be mást, ha túlfizetés történt.
Csak pénzben fizethetem?
Arra is van mód, hogy a járadékot ne pénzben határozzák meg, hanem más helyettesíthető „dologban”. Ez a helyettesíthető régen például valamilyen tárgyi elem volt, jellemzően valamilyen terményben (búza, kukorica, árpa) történő fizetést jelentett. Ezek mellett azonban nem kizárt az sem, hogy a felek valamilyen élelmiszer (liszt, cukor, kenyér stb.), vagy esetleg tüzelőanyag (tűzifa, brikett, stb.) szolgáltatásában egyezzenek meg.
Szükséges bizalmi viszony a felek között?
Az életjáradéki szerződés nem feltételez bizalmi viszonyt a felek között, de még személyes kapcsolattartást sem igényel. Kizárólag a vállaltak periodikus teljesítésére kötelezi magát, aki életjáradéki szerződést köt, ezért az például banki átutalással is kiegyenlíthető. Ennek alapjait a szakemberek mindig írásban kötött életjáradéki szerződésben rögzítik. Ugyanúgy, ahogyan az ingatlanra vonatkozó életjáradéki szerződés azt is megköti, hogy az ingatlan tulajdonjogát már a szerződés megkötésekor, vagyis már akkor átruházzák az életjáradékot fizetőre, amikor annak tulajdonosa még él.
Mit tehetek, ha elmarad az életjáradék fizetése?
Mivel a tulajdonjog átruházás már a szerződéskötéskor megtörténik, ezt a bejegyzést az ingatlan-nyilvántartás is rögzíti és tartalmazza. Ezzel az életjáradékot fizető is megfelelő garanciát élvezhet, hiszen az életjáradéki jogának „nyoma van”, vagyis az az ingatlan-nyilvántartásban fellelhető. Ha viszont valaki nem fizeti megfelelően az életjáradékot, akkor az ingatlan tulajdonosa kielégítést kérhet az ingatlanból az elmaradt összeg erejéig.
Hogyan módosítható vagy szüntethető meg a szerződés?
Ha felek körülményei megváltoznak, megegyezés hiányában a bíróság is módosíthatja a szerződés feltételeit, de akár a megállapodás megszüntetéséről, a szolgáltatások elszámolásáról is dönthet. Mivel az ingatlanra vonatkozó szerződés megkötéshez ügyvéd, esetleg közjegyző által elkészített okirat szükséges, indokolt, hogy a megfelelő garanciák kidolgozásához a felek jogi szakértőt keressenek fel, és úgy kössenek az életjáradéki szerződést.
A blogcikk szerzője Dr. Zalavári György ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat alapítója (info@ugyvedhazak.hu).
