Folytatódott a korábbi években erősödő tendencia, így a főváros mellett a legtöbb vármegyeszékhelyen csökkent az állandó lakosok száma. Közben pedig az legtöbb agglomerációs körzetben található település keresett költözési célpont volt – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében. Kiderül belőle az is, hogy Hajdú-Bihar vármegyét milyen változások jellemezték és a különböző településeken a költözések következtében hogyan alakultak az átlagos négyzetméterárak.
Mi történt Hajdú-Biharban?
Az ingatlan.com elemzése szerint Hajdú-Bihar vármegyében Debrecenben 2211 fővel, 1,1 százalékkal mérséklődött a lakosok száma egy év alatt. Ezzel párhuzamosan a vármegyeszékhely átlagos négyzetméterára 14 százalékkal 729 ezer forintra nőtt a kínálati piacon. A vármegyeszékhely esetében fontos tényező, hogy egyetemvárosról van szó, emiatt élénkebb lakáspiaccal rendelkezik. Egyrészt ez is szerepet játszik abban, hogy a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak a debreceni ingatlanok. Másrészt a népességcsökkenés szerény mértékű, így továbbra is van kereslet az ottani lakásokra.
A vármegyén belül a tágabban vett debreceni vonzáskörzetbe tartozó Hajdúsámson, Bocskaikert és Hajdúszovát mellett Biharkeresztes, Nyírábrány lakosságszáma 64-254 fővel, 1,7-2,7 százalékkal emelkedett. Közben az átlagos négyzetméterárak 13-134 százalékkal 187-598 ezer forintra emelkedtek.
Miért olyan népszerűek az agglomerációs körzetek?
“A drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban csökkent a népesség, ezzel szemben azok vonzáskörzetében lévő legtöbb településen viszont nőtt. Sokan ugyanis kiköltözéssel válaszoltak az adott nagyváros viszonylag magas lakásáraira, a folyamatot erősítette az is, hogy a kamatok emelkedése miatt drágábbak lettek a lakáshitelek. Egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében ugyanakkora összegért nagyobb lakóingatlant lehet vásárolni. Ezt a lehetőséget pedig továbbra is sokan kihasználják. Emellett sok kistelepülés a falusi CSOK-nak köszönhetően ért el bővülést.”
– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Fontos azonban, hogy egy-egy település lakosságszám-változásánál nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulásáról: azaz a születések és halálozások különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.
Az országos adatok alapján látszik, hogy egy év alatt Érd lakossága 821 fővel nőtt, ezzel a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb városa vezeti az országos rangsort. Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosság. A szóban forgó településeken az átlagos négyzetméterárak 4-21 százalékkal 661-813 ezer forintra emelkedtek. A másik végletet a lakosságszámot tekintve zsugorodó vármegyeszékhelyek és a budapesti kerületek képviselik.
