Párhuzamosan az országos és budapesti lakáspiaccal a Veszprém vármegyei ingatlanoknál is látszik a megtorpanás. Ebben a vármegyében éves szinten még jelentősebb emelkedésről van szó, de januárhoz viszonyítva már minimális drágulás látható a használt lakások piacán. Erre mutat rá az ingatlan.com friss elemzése, amely részletesen mutatja be a vármegye lakáspiacát.
Idén elmaradt a drágulás
A Veszprém vármegye kínálatában szereplő lakóingatlanok esetében idén májusban 678 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Ez az egy évvel ezelőtti 635 ezer forinthoz képest 7 százalékos emelkedésnek felel meg, míg a januári 668 ezer forinthoz viszonyítva alig több mint 1 százalékos többletet takar, ez gyakorlatilag nem jelent lényeges árváltozást.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta:
“Már tavaly nyáron látni lehetett, hogy véget ért a lakáspiaci drágulás az országos piacon, ezt a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják, hiszen tartós emelkedés után a múlt év utolsó három hónapjában az előző negyedévhez képest országos szinten 2,6 százalékkal csökkentek a lakásárak.”
A korábbi évekhez képest tehát visszafogottabb lett a lakáspiac, ami egyebek mellett azzal magyarázható, hogy a mindennapi kiadások emelkedése és a gazdasági bizonytalanság miatt sokan későbbre tolták a lakásvásárlást. Összességében országos és vármegyei szinten a kereslet jelentősen csökkent, a kínálat pedig bővült. Veszprém vármegyében tavaly májushoz képest 50 százalékkal bővült a használt lakások kínálata.
Különbségek a Balaton-parton
Veszprémben még látványosabb a változás, hiszen a használt lakások átlagos négyzetméterára 727 ezer forint volt idén májusban, ami szerény 5 százalékos növekedés éves szinten, ugyanakkor megegyezik a januárival.
A Balaton északi partján lévő településeknél vegyes a kép. A legismertebb városok között alig van pár kilométer távolság, mégis másképp alakul az ingatlanpiac. Balatonalmádiban például a 942 ezer forintos jelenlegi négyzetméterár 23 százalékos éves és 10 százalékos öthavi emelkedésnek felel meg. Ezek az árak is elmaradnak a balatonfüreditől és alsóörsitől. Az előbbi városban az 1 millió forintos négyzetméterár csökkenést jelent mindkét időtávon, míg az utóbbiban az 1,5 milliós összeg tavaly májushoz képest 16 százalékos pluszt jelent, a januárival összevetve viszont 13 százalékos csökkenést.
A nyaralóövezeten kívüli városokban alacsonyabbak az árak. Például Ajkán a 475 ezer forintos ár 17 százalékos áremelkedést jelent egy év alatt, de 0,2 százalékkal elmarad az év eleji szinttől. Míg Pápán pedig 417 ezer forintos négyzetméterár 33 százalékkal több mint tavaly, de csak 6 százalékkal magasabb a januárinál.
Ahogy a fenti számokból is látszik, a vármegye Balatonhoz köthető idegenforgalmi jelentősége hozzájárul a tóparti települések viszonylag magas áraihoz.
A vármegyére jellemző erős turizmusra utal, hogy az országban tavaly eltöltött vendégéjszakák számát tekintve Zala vármegye és Budapest után a harmadik legkeresettebb térség Veszprém vármegye volt.
Az idegenforgalmi tényező mellett iparilag is jó helyzetben van a vármegye, az egy főre jutó ipari termelés tavaly meghaladta a 6 millió forintot, ami 9 százalékkal múlta felül az országos átlagot. Ez a gazdasági stabilitás biztosítja azt, hogy az ingatlanpiac kilengései itt kisebb mértékűek. A fellendüléshez viszont enyhülnie kellene a gazdasági bizonytalanságnak, és mérséklődine kellene a lakáshitel kamatoknak a jövőben.
