Társasházi felújítás és annak költségei
Társasházi ügyekben gyakran merül fel kérdésként, hogy a felújítási költségeket milyen arányban kötelesek viselni a tulajdonosok. Mi határozza meg egy társasház fenntartási költségeit, mi alapján számítják ki a lakókra jutó kiadásokat? Milyen jogi előírásnak kell megfelelni, és milyen esetekben szükséges a lakók egyhangú döntése? Cikkünk ezekre a kérdésekre adja meg a válaszokat.
A jogszabály iránymutatása
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény előírásai szerint a társasházban a tulajdonosok a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költségét, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokat is (ezt nevezzük közös költségnek) tulajdoni hányaduk szerint kötelesek viselni, ha a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) másképp nem rendelkezik.
Mi az az SZMSZ?
Az SZMSZ többek között a társasház szerveit (például: közös képviselő, közgyűlés, számvizsgáló bizottság), azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait, és a házirendet határozza meg.
A szervezeti-működési szabályzatot a tulajdonosok az alakuló közgyűlésen – de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen – az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű szavazattal fogadják el. A gyakorlatban sok társasház van, ahol valamilyen okból ez elmaradt, és nem rendelkeznek a földhivatalhoz benyújtott SZMSZ-szel (ez a társasházi tulajdoni lapból kiderül). Ezt érdemes pótolni, mert a gyakorlati jelentősége mellett – olyan részletszabályokat tartalmaz, melyeket az alapító okiratba nem szükséges, érdemes beletenni – az SZMSZ hiánya esetén az illetékes jegyző törvényességi felügyeleti eljárást indíthat a társasház ellen.
El lehet térni a törvénytől?
Amennyiben tehát a tulajdonosok valamely – akár felújítási – költség tekintetében el akarnak térni a tulajdoni hányad szerinti költségviseléstől, úgy az SZMSZ-ben meg kell határozniuk az érintett költségnemeket és a számítás módját is.
Hogyan dönt a közgyűlés?
A közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról a közgyűlés kizárólagos hatáskörben határoz. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.
A közgyűlés a társasházközösség legfőbb szerve
Jelentőségét mutatja, hogy a közös tulajdonban álló épületrészek használatára, hasznosítására és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalására vonatkozó kérdéskörön túl kizárólagos hatáskörében határoz még többek közt az alapító okirat módosításáról, a társasháztulajdon megszüntetéséről; a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról; a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról is. A teljes listát a törvény 28. § (1) bekezdése tartalmazza azzal, hogy az SZMSZ jogosult a kizárólagos hatáskört képező döntések körét bővíteni.
A közgyűlést a közös képviselő vagy – ahol intézőbizottság működik – az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni. Ráadásul ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen – ki kell függeszteni. Főszabályként az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni. Közgyűlést szükség szerint, de minimum évente egyszer kell tartani. Az előző éves elszámolásról, a tárgyévi költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.
Mi az a rendes gazdálkodás?
A törvény szerint ilyen – egyhangú döntést igénylő – rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.
Vagyis főszabály szerint a fenntartás körébe eső üzemeltetés, karbantartás és felújítás nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás. Ellenben a közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítése, új épület, épületrész bővítése vagy épületberendezés létesítése már annak minősül.
Milyen a bírói gyakorlat?
Az utóbbi időben kialakult bírói gyakorlat szerint a fűtési rendszer vagy homlokzat felújításának, a nyílászárók cseréjének elhatározásához elegendő a közgyűlés egyszerű többségének határozata is. Vagyis az ilyen munkálatok nem tartoznak a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások sorába, de egy esetleges tetőtérbeépítés, szintráépítés már igen.
A blogcikk szerzője Dr. Keszte Lilla ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.társasház
