Mire számítanak a szakértők 2026-ban az ingatlanpiacon?
Az elmúlt évben számos pénzügyi, ingatlanpiaci, építőipari és technológiai szakértő osztotta meg várakozásait az ingatlan.com Tudástárában és a 2025-ös Comferencián. Bár a beszélgetések különböző témákat érintettek, egy közös pontjuk van: mindegyikben megjelentek olyan előre tekintő megállapítások, amelyek 2026-ra vonatkozóan is iránytűként szolgálhatnak. Ezekből a kijelentésekből válogattuk össze a legfontosabb szakértői várakozásokat.
Otthon Start: a kereslet adott, de lesz-e kínálat?
A 2025-ös Comferenciának, sőt, a tavalyi év második felének meghatározó témája volt az Otthon Start Program. A támogatás keresletélénkítő hatásában senki nem kételkedett, az azonban a szakértők központi kérdése volt, hogy mozgósítja-e a kínálati oldalt a program.
Molnár György István, a MOLNÁRBETON Kft. tulajdonosa elmondása szerint a kínálat egyelőre szűk, az átadott új lakások száma alacsony. “A kínálati oldalnak is támogatásra van szüksége, hogy az ingatlanfejlesztők az eddig jegelt projekteket újraindítsák, például kedvező vállalati hitelkonstrukciókkal,” – mondta interjúnkban.
Hasonló aggályokról számolt be Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója. A szakember tavalyi interjúnkban úgy vélte, a jelenlegi feltételek mellett kevés olyan projekt tud majd elindulni, amely valóban széles körben elérhető, támogatott lakásokat eredményezne.
Az Otthon Start Program eredményessége, gazdaságélénkítő hatása attól függ, látunk-e érdemi változást a kínálati oldalon, hangsúlyozta Nagy Tamás, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóság vezetője is. Ha elmarad az ingatlanfejlesztői aktivitás, és a kereslet a használt ingatlanok piacán csapódik le, az további áremelkedést okozhat. Ebben az esetben továbbá a program GDP-re gyakorolt hatása is csak visszafogott lesz 2026-ban.
Lesznek új lakások 1,5 milliós négyzetméterár alatt az államtitkár szerint
Rendezvényünkön Dr. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára is előadást tartott. Az első hónap eredményein túl az államtitkár is kitért arra, milyen fontos az építőipar aktivizálása.
Az államtitkár elmondta, több könnyítéssel ösztönzik az ingatlanfejlesztőket, hogy a fix 3%-os hitel feltételeinek megfelelő új lakásokat építsenek. Egyrészt a bizonyos feltételeknek megfelelő projektek gyorsított engedélyeztetési eljárásban vehetnek részt. Másérszt 2026-ban bevezették a társasházi építményi jogot, amivel tervezőasztalról is vásárolható hitellel új építésű ingatlan.
Az államtitkár szerint “sok tucat olyan fejlesztő van, aki 1,5 millió alatt fog tudni építeni jó lokációban”, mindez pedig átrendeződést fog eredményezni a lakáspiacon. Ezt a 2026. januári adatok is megerősítik: számottevően bővült az elérhető újlakás-kínálat. Budapesten például 78 százalékkal ugrott meg az új építésű társasházi lakások száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Csökkenhet a kereslet az albérletpiacon
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a támogatás nemcsak az adásvételekre, hanem az albérletpiacra is hatással lehetnek. A fiatalabb, első lakást vásárló réteg egy része kiléphet a bérleti piacról. Ez hosszabb távon átrendezheti a keresletet és a kiadási célú ingatlanbefektetők hozamelvárásait.
Ezek a folyamatok nem egyik napról a másikra zajlanak le, de 2026-ra már jól látható trendekké válhatnak, különösen a nagyvárosi piacokon. Friss elemzésünk szerint például a KSH-ingatlan.com lakbérindex értéke Budapesten 2025. szeptember és december között több mint 1 százalékkal csökkent.
A várakozások találkoznak a valósággal
Bár a fenti szakértői várakozások még 2025-ben, interjúkban és konferenciákon hangzottak el, ezek az előrejelzések most kezdenek valódi piaci folyamatokká válni. A következő hónapokban kiderül, mi valósul meg ezekből a forgatókönyvekből. Az ingatlan.com elemzéseiben pedig továbbra is nyomon követjük és bemutatjuk, hogyan alakul a hazai ingatlanpiac.
