Milliók lakhatási célra: a dolgozók és munkaadók a napokban dönthetnek
Az év elején két olyan lakhatási támogatási forma is fókuszba kerül a munkavállalóknál és munkáltatóknál, amelyeknél a jogosultság önmagában még nem elég: időben kell dönteni és lépni. Az egyik a közszolgálatban dolgozók otthonteremtési támogatása, a másik pedig a 35 év alattiaknak adható munkáltatói lakhatási támogatás.
Mindkettő komoly pénzügyi segítséget jelenthet, mégis sok érintett csak most szembesül azzal, hogy határidőkön és munkáltatói döntéseken múlik, valóban élni tud-e a lehetőséggel.
A közszolgálati támogatásnál különösen fontos dátum január 20. A 2026 előtt kötött lakáshitel-szerződések esetében a foglalkoztatottaknak eddig kell jelezniük az igényüket a munkáltató felé. A határidő jogvesztő. Vagyis aki erről lemarad, az 2026-ra már nem tudja érvényesíteni a támogatást, és havonta akár 83 ezer forint támogatástól eshet el.
Mivel az évente adható 1 millió forint fejenként jár, ezért egy közszolgálatban dolgozó házaspár 2026-ban akár 2 millió forintos segítséget kaphat.
Ez havi bontásban körülbelül 166 ezer forintos tehercsökkenést jelent a lakáshitel törlesztésében. A nagyságrendet mutatja, hogy az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu adatai szerint jelenleg a legkedvezőbb 23 millió forintos, 20 éves futamidejű használt lakás megvásárlására felvehető hiteleknek épp 166 ezer forint a törlesztőrészlete.
Fontos részlet az is, hogy nem csak az aktív munkavégzés számít. Azok is jogosultak lehetnek, akiknek fennáll a foglalkoztatotti jogviszonyuk, de tartósan távol vannak a munkától – például GYES, GYED vagy fizetés nélküli szabadság miatt. A fejenként járó legfeljebb 1 millió forintos támogatást önerőként is fel lehet használni egy új lakáshitelhez.
Ebben az esetben az igényléstől számított 180 nap áll rendelkezésre a hitelszerződés megkötésére. A lakáscélú támogatás akkor is igényelhető, ha valaki adóstársként szerepel a hitelügyletben nem pedig tulajdonosként.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy a közszolgálatban dolgozók otthonteremtési támogatása nem automatikus, minden évben újra és újra döntést kell hoznia a kormánynak, hogy a következő időszakban is biztosítja-e a támogatást.
„Ezt fontos szem előtt tartania minden érintett lakásvásárlónak, és csak olyan hitelügyletbe érdemes belemennie, aminek a havi törlesztőjét vevőként a támogatás nélkül is biztonsággal ki tudja fizetni.”
– fogalmazott az ingatlan.com szakértője.
Lakhatási támogatás fiataloknak: döntés előtt a munkáltatók és a dolgozók
Ezzel párhuzamosan sok munkahelyen ezekben a napokban dől el, hogy 2026-ban megjelenik-e a juttatási csomagban a 35 év alattiak lakhatási támogatása. Ez a konstrukció havi 150 ezer forintig adómentesen adható, és nemcsak hiteltörlesztésre, hanem bérleti díj kifizetésére is felhasználható. A támogatás adminisztrációja minimális. A bérkifizetéshez hasonlóan a havi támogatás közvetlenül a munkavállaló bankszámlájára is érkezhet.
Munkáltatói oldalról ez sok esetben költséghatékonyabb megoldás lehet, mint a bérjellegű emelés, hiszen a kézhez kapott támogatás után csak 28 százalék közterhet kell kifizetnie a munkaadóknak – szemben a bérkifizetés 70 százalékos adó- és járulékvonzatával.
„A kedvezmények miatt egy munkaadó még úgy is kisebb kiadással úszhatja meg a fiatal kollégák béremelését, ha az eredeti terveihez képest nagyobb összegű kifizetést biztosít lakhatási támogatás formájában.”
– mondta Balogh László. Hozzátette:
„A fiatalok körében népszerű Otthon Start Program miatt a munkáltatók most összekapcsolhatják a kellemest a hasznossal, mivel sokan most tervezik megvásárolni az első lakásukat. A támogatás bevezetése ezért versenyelőnybe hozhatja azokat a munkáltatókat, akik lakhatási támogatást adnak a fiatal munkavállalóknak.”
A megoldás fokozhatja a munkaerő-mobilitást is, mivel a vállalkozások a lakhatás támogatásával hatékonyabban tudnak munkaerőt toborozni az ország távolabbi részeiből is.
Nem lehet mindent egyszerre: számolni kell, melyik éri meg jobban
A két támogatási forma esetében fontos szem előtt tartani, hogy a két juttatást nem lehet egyszerre igényelni.
Ha valaki jogosult lenne a közszolgálati otthonteremtési támogatásra, és a fiatalok lakhatási támogatására is, akkor választania kell, melyiket veszi igénybe.
Ezért a 2026-os pénzügyi tervezésnél nemcsak a jogosultságot, hanem a ténylegesen elérhető összeget és az egyéni élethelyzetet is érdemes mérlegelni.
„A legnagyobb kockázat most nem az, hogy valaki jogosult-e vagy sem, hanem az, hogy elkésik a döntésével. A közszolgálati támogatásnál a január 20-i határidő jogvesztő a meglévő hitelek esetében. A lakhatási támogatásnál pedig sok munkáltatónál most dől el, bekerül-e egyáltalán a juttatási csomagba”
– fogalmazott az ingatlan.com szakértője.
