A magyar parlament 2023. decemberében fogadta el a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényt. A törvény a külföldi állampolgárok számára magyarországi ingatlan- és egyéb befektetések útján is kínál vendégbefektetői vízumot és tartózkodási engedélyt. Hogyan hat ez az intézkedés a hazai ingatlanpiacra?

Hogyan lehet ennek hatása Magyarországon az ingatlanpiacra?

A vendégbefektetői vízum és a tartózkodási engedély kiadásához a kérelmezőknek számos feltételt kell teljesíteni. Ezek közül cikkünk szempontjából a legfontosabb az, hogy meghatározott értékben ingatlant kell vásárolniuk vagy ingatlanbefektetési alapba kell pénzt elhelyezniük.

A jogszabályi feltételek szerint az kaphat vendégbefektetői vízumot, aki igazolja, hogy az elvárt befektetések legalább egyikének megfelelő, törvényes eredetű összeggel rendelkezik.

A befektetési összegnek Magyarország területén rendelkezésre állónak vagy átutalhatónak kell lennie, vagy a kérelmező írásban kötelezettséget vállal az idegenrendészeti hatóság felé arra, hogy a vendégbefektetői vízummal Magyarország területére történő belépését követő három hónapon belül legalább az egyik, elvárt  meghatározott összegű és típusú befektetést megvalósítja.

Milyen és mekkora összegű befektetéseket vár el a törvény?

A jogszabály szerint az ingatlanpiacot érintő befektetés lehet

• a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 000 euró összegű befektetési jegy, vagy

• legalább 500 000 euró összegnek megfelelő értékű, természetben Magyarország földrajzi területén található, az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám szerint nyilvántartott per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban tulajdoni illetőség megszerzése.

Milyen egyéb kötelezettségei vannak a befektetőnek?

Az ingatlant nem elegendő a befektetőnek csak egy rövid ideig tulajdonba venni, azt legalább öt évig meg is kell majd tartania.

Ennek biztosítására, amikor a harmadik országbeli állampolgár megszerzi az ingatlant, arra ezzel egyidejűleg az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számítva öt évig terjedő időszakra elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan ez alatt az öt év alatt kizárólag a befektető tulajdonában, vagy családtagjaival közös tulajdonban állhat.

Az ingatlanalapba történő befektetést választó kérelmező is köteles legalább öt évig a választott ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegyet megtartania.

A vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem benyújtását és a Magyarországra történő belépést követő három hónapon belül a befektető köteles az idegenrendészeti hatóságnak igazolni, hogy a kötelező és vállalt ingatlanbefektetést teljesítette.

Milyen hatása várható ezen befektetéseknek a lakóingatlanok piacán?

Ezt a befektetési vízum és tartózkodási engedély lehetőséget már jelenleg is széles körben a magyar „Golden Visa” programként hirdetik külföldön. Ennek hatására jelentős érdeklődés várható a világ számos pontjáról Európába vagy kifejezetten Magyarországon tartózkodást, letelepedést tervező befektetők köreiben.

Mivel ez a jogszabályi lehetőség kifejezetten a magyar ingatlanpiacon történő befektetést kívánja meg, nyilvánvaló, hogy jelentős mértékű, és megfelelő forrással rendelkező potenciális külföldi vásárló jelen majd meg a lakóingatlanok piacán. 

Ezek a vásárlók előre láthatóan főként Budapesten, és a nagyobb városokban fogják emelni a vevői kör létszámát, és feltehetően a nagyobb értékű, prémium minőségű, esetlegesen az újonnan épített lakóingatlanok megvásárlására fognak törekedni.

Ez a beáramló új tőke a magyar lakóingatlanok piacán jelenleg érzékelhető, lelassult értékesítési tendenciákkal ellentétben egy új, nagyobb vérfrissítést adhat a keresleti oldalon, és bizonyos szinten ellensúlyozhatja a magyar ingatlanvásárlók mostanában tapasztalható, visszafogottabb lakásvásárlási lendületét.

A blogcikk szerzője Dr. Zalavári György ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat alapítója ([email protected]).