Franchise, hálózat, önálló iroda és egyéni vállalkozó. Az ingatlanközvetítői piacon a vevők és az eladók számos vállalkozással és szakemberrel találkozhatnak. Érdemes azonban tisztázni, hogy az egyes cégek valójában hogyan is működnek, és a szakemberek milyen feltételek között dolgoznak a mindennapokban.
A rendszerváltást követően az elmúlt bő harminc évben hatalmas átalakuláson ment keresztül az ingatlanszektor, a fejlesztők és a piaci szereplők átvették a nyugati sztenderdeket, ezzel párhuzamosan a lakásértékesítés is egyre szervezettebbé és professzionálisabbá vált.
Többek között az ingatlanközvetítés is a jogszabályok által meghatározott keretek között zajlik, egyre több a professzionális szakember, ugyanakkor még dolgoznak meglehetősen hiányos tudással rendelkező referensek is. Nem véletlenül dolgozta ki az ingatlan.com a Partner Programot, amelynek segítségével a legnagyobb látogatottsággal rendelkező ingatlanhirdetési portál támogatja a nagy tapasztalattal rendelkező, hiteles szakembereket. Így a vevők és eladók dolgát is megkönnyítik, hiszen mégiscsak az egyik legfontosabb vagyontárgyunkról van szó.
De vajon hogyan dolgoznak az ingatlanközvetítők? Ha megbízunk egy ingatlanost a lakásunk eladásával vagy egy megfelelő otthon keresésével, akkor valójában kit is bízunk meg? Franchise-t, hálózatot, irodát, egyéni vállalkozót? Most az alapfogalmakat tisztázzuk!
Egyéni vállalkozók, önálló irodák és hálózatok
Az ingatlanközvetítői piacon számos vállalkozási formában működnek irodák. A legkisebb egység az önálló, egyszemélyes ingatlanközvetítő, aki alapvetően egyéni vállalkozóként, Bt-ben vagy Kft-ben egyedül foglalkozik tanácsadással. Ebbe a szegmensbe tartoznak az ún. “sztárközvetítők” is, akik aktív médiajelenléttel – többek között videókészítéssel, youtube-csatorna működtetésével, podcast műsorokkal – jelentős hírnévre és szakmai elismertségre tettek szert.
Az önálló referensek mellett nagyobb vállalkozási formát képviselnek a több személyből álló független ingatlanközvetítői irodák, ahol nagyjából öt főig beszélhetünk kis irodáról, míg nagyjából 30 főig nagy irodáról. Ide sorolhatjuk az ún. butikügynökségeket, ahol szintén csupán néhány közvetítő dolgozik: ők egyenként is jelentős reputációval rendelkező szakemberek, azonban a siker érdekében az önálló munkavégzés mellett aktívan együttműködnek.
Ezután következnek azok a vállalkozások, amelyek akár Budapest több kerületében, vagy Magyarország több városában is jelen vannak. Ezeket nevezzük hálózatoknak, azonban rögtön tegyük hozzá, hogy itt is meg kell különböztetnünk az egyes vállalkozástípusokat. Működnek olyan nagyobb irodahálózatok, akiknek több üzletük is található szerte Budapesten és/vagy az országban, mégis egyetlen tulajdonos fogja össze az egységeket. Ekkor beszélhetünk ingatlanközvetítői hálózatról.
Franchise hálózatok
A legnagyobb vállalkozások közé pedig a franchise rendszereket soroljuk. Ezek is hálózatok, azonban egészen másként működnek, mint az egy tulajdonos által üzemeltetett hálózatok. A franchise esetében a rendszerhez tartozó irodák mindegyike saját tulajdonossal rendelkezik.
Érdemes tisztázni a franchise fogalmait! A franchising termékek és/vagy szolgáltatások piacra juttatásának olyan rendszere, amely jogilag és pénzügyileg független vállalkozások, azaz a Franchise Rendszergazda (átadó) és az Egyéni Franchise Vállalkozó (átvevő) közötti együttműködésén alapul. Az átadó megadja az átvevőnek a jogot arra, hogy az átvevő használja az átadó márkanevét, védjegyét, know-how-ját, marketingmegoldásait, oktatási rendszerét és a kidolgozott koncepciónak megfelelő üzleti tevékenységet folytasson.
Az ingatlanpiacra lefordítva az ingatlaniroda vezetője és/vagy tulajdonosa általában a franchise átvevő, a franchise partner, míg az adott irodában dolgozó ingatlanközvetítők al-franchise jogviszonyban látják el feladataikat, vagyis hasonló jogviszonyban állnak egymással, mint a franchise rendszergazda és az ingatlaniroda vezetője. Az adott franchise-rendszerhez csatlakozni kívánó iroda pedig különféle jogcímeken fizet a franchise rendszergazdának.
