Tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.
A tetőtér-beépítés alapesetben mindenkinek jó üzlet: a beruházó nyomott áron jut a területhez, az értékesítés sikere biztosra vehető, a házbeli lakások ára a felújításnak köszönhetően akár 25 százalékkal is megnőhet, az önkormányzat pedig csak asszisztál a vállalkozói pénzekből megvalósuló belvárosi fejlesztésekhez.
A tetőtér-beépítés előtt minden lakó ismerje meg alaposan a tulajdoni lapot és az alapító okiratot. A másolatot a földhivataltól és a közös képviselőtől egyaránt beszerezheti. Előfordul, hogy valaki azért blokkolja nemleges szavazatával az eladást, mert ő akarja megvásárolni a közös tulajdont. Ilyenkor egy egyszerű többséggel meghozott közgyűlési határozat alapján kérheti a bíróságtól, hogy az önálló ingatlanként kialakítható helyiségen megszüntesse a közös tulajdont.
Ha azonban a felújítás egyértelműen értéknövelő, és az azt ellenző lakók a többség érdekével szemben állva kárt okoznak, érdemes az ügyet perre vinni: az ellenzők aláírását ugyanis a bíróság is pótolhatja.
A lakók gyakran nem mérlegelik kellőképpen a beruházó által felajánlott ellenszolgáltatást. A tetőtér-beépítésért cserébe ugyanis a ház teljes korszerűsítése, azaz liftbeépítés, teljes külső és belső homlokzatfelújítás, tetőcsere, közműfelújítás, sőt szükség esetén statikai megerősítés és pincefelújítás is elvárható.