A szupervályog – vagy más néven földzsák-technológia (angol nevén superadobe, illetve earthbag) – négyféle újítással küszöböli ki a hagyományos vályogépítés hátrányait.
- A vályogkeveréket körszövött polipropilén zsákokba helyezik el a fal helyén, majd következik a döngölés fázisa. Erre teszik rá a következő réteget. A zsák megóvja az építőanyagot a környezet viszontagságaitól és növeli a fal nyomószilárdságát.
- A vályogot tartalmazó döngölt sorok közé horganyzott szögesdrótot tesznek, amely összetartja a sorokat, növeli a fal húzószilárdságát.
- A vályogkeverékhez kis mennyiségben cementet vagy meszet adnak, ami a vályog szerkezetét stabilizálja.
- A rugalmasan formálható építőanyag miatt íves falakat (boltíveket, kupolákat) is kialakíthatunk, amelyek statikailag előnyösebb szerkezetek, így például tartóoszlop vagy gerenda nélkül is stabil építményeket hozhatunk létre.
A szupervályog esetében helyi építési anyagról beszélünk, amelyek tájegységenként az adott talajszerkezet alapján eltérő agyagmennyiséget tartalmazhatnak. Az építkezéseket a helyi építési szabályozások határozzák meg, és mivel nem ÉMI-engedélyes építőanyagról van szó, ezért a tervezési-engedélyezési dokumentációban a statikusnak és az építésznek részletesebben foglalkozniuk kell az építőanyaggal, és a kiviteli tervhez csatolni kell az adott építőanyag részletes alkalmazástechnikai útmutatóját.