szintterület

A szintterület egy épület összes szintjének bruttó (a falakkal együtt mért) területe, amelyet az építési és tervezési szabályozásokban használnak.

Mit számít bele és mi nem

Ha egy építményszint alapterületéhez hozzáadjuk a (vakolt, burkolt) épületszerkezetek (vagyis mindenekelőtt a falak) által elfoglalt területet, megkapjuk a szintterületet. Ez más néven bruttó építményszint-terület.

Az építményszint-területbe nem számítjuk bele a földszinti fedetlen terasz alapterületét, és az üres padlásteret sem. A beépített tetőtér 1,90 m belmagasság feletti részét számoljuk bele határoló szerkezetekkel együtt. Lépcsőház esetén a lépcső területét számoljuk, az induló szinten a lépcső alatti terület 1,90 m belmagasság feletti részét. Ha a garázs a földszinten van, általában beleszámít.

Fontosak a helyi szabályozások

Az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről)szerint beleszámít a mutatóba a pince területe, de a legtöbb önkormányzat (pl. Budapesten is) a helyi építési szabályzatban vagy kiveszi a pince területét a mutatóból, vagy jelentős csökkentő tényezőket enged meg. A pontos számítások elvégzéséhez tehát ismerni kell az országos rendeleten túl a helyi előírásokat is.

Szintterület-sűrűség

A szintterület-sűrűség (mutató) az építmény összes szintjének bruttó (falakkal együtt mért) területe osztva a telek területével.

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

Lakóterület
– nagyvárosias 3,0
– kisvárosias 1,5
– kertvárosias 0,6
– falusias 0,5

Vegyes terület
– településközpont 2,4
– központi 3,5

Gazdasági terület
– kereskedelmi, szolgáltató 2,0
– ipari 1,5

Üdülőterület
– üdülőházas 1,0
– hétvégi házas 0,2

Különleges
– 0,2

Építkezel? Kapcsolódó cikkeinket megtalálod ide kattintva: