Ha egy építményszint alapterületéhez hozzáadjuk a (vakolt, burkolt) épületszerkezetek (vagyis mindnekelőtt a falak) által elfoglalt területet, megkapjuk a szintterületet. Ez más néven bruttó építményszint-terület. Ebbe nem számítjuk bele a földszinti fedetlen terasz alapterületét.
A szintterület-sűrűség (mutató) az építmény összes szintjének bruttó (falakkal együtt mért) területe osztva a telek területével. Az üres padlástér nem számít bele, a beépített tetőtér 1,90 m belmagasság feletti részét számoljuk bele határoló szerkezetekkel együtt. Lépcsőház esetén a lépcső területét számoljuk, az induló szinten a lépcső alatti terület 1,90 m belmagasság feletti részét.
Ha a garázs a földszinten van, általában beleszámít. Az OTÉK szerint beleszámít a mutatóba a pince területe, de a legtöbb önkormányzat (pl. Budapesten is) a helyi építési szabályzatban vagy kiveszi a pince területét a mutatóból, vagy jelentős csökkentő tényezőket enged meg. A pontos számítások elvégzéséhez tehát ismerni kell az országos rendeleten túl a helyi előírásokat is.
Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség
Lakóterület
– nagyvárosias 3,0
– kisvárosias 1,5
– kertvárosias 0,6
– falusias 0,5
Vegyes terület
– településközpont 2,4
– központi 3,5
Gazdasági terület
– kereskedelmi, szolgáltató 2,0
– ipari 1,5
Üdülőterület
– üdülőházas 1,0
– hétvégi házas 0,2
Különleges
– 0,2