mértékegységek

Nem hivatalos, de olykor használt területi mértékegységek: a négyszögöl, a katasztrális hold és a hektár.

A képen egy modern mezőgazdasági permetezőgép halad egy nagy kiterjedésű, zöld növényekkel borított földterületen.

Négyszögöl

A négyszögöl a hold kisebb egységeként a leggyakrabban használatos területmérték. Magyar mértékként osztrák előzménnyel indult a 17. században. Használata a mezőgazdaságban és a földmérésben vált népszerűvé, mivel a területhatárok könnyebben meghatározhatók voltak vele. A 19. század során vált általánossá. A földnyilvántartási alkalmazását 1970-ben szüntették meg Magyarországon, de a köznapi gyakorlatban még ma is használják.

1 négyszögöl = 0,00035967 hektár (ha) = 3,596651 m², 1 négyzetméter = 0,278 négyszögöl.

Katasztrális hold

A kataszteri vagy katasztrális hold (jele kh) a hold területi mértékegység legfontosabb alegysége, hagyományosan az ekével egy nap alatt felszántható területet jelenti. Túlélte a metrikus mértékrendszer bevezetését, földnyilvántartási használatát csak 1970-ben szüntették meg, de használata ma is gyakori.

Egy kataszteri vagy katasztrális hold 1600 négyszögöl, ami 0,575 hektárral vagy 5754,642 négyzetméterrel egyenlő. Egy hektár 1,737 katasztrális holdnak felel meg.

Hektár

A hektár (jele: ha) a földterület fizikai méretének mérésére használt mértékegység. Az ár 100 négyzetméter, a hektár ennek százszorosa.

A hektár területmértékként az ingatlan-nyilvántartás egyik alapvető egységeként szolgál; a tulajdoni lapokon minden egyes földrészlet méretét hektárban és négyzetméterben tüntetik fel.

Világszerte széles körben alkalmazzák a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a várostervezés területén. Népszerűsége annak köszönhető, hogy jól illeszkedik az emberi léptékhez, és ideális átmenetet képez a négyzetméter és a négyzetkilométer között, így megfelelő mértékegység a nagyobb területek kezelésére is.

1 hektár = 10 000 m² = 104 m² = 0,01 km²   (1 km² = 100 hektár).