Azokat a bérleti szerződéseket, amelyek ingatlanok bérbeadásához készülnek, a Polgári Törvénykönyv 1993. évi LXXVIII. törvény szabályozza. A Nyelvtudományi Kutatóközpont véleménye szerint ma már az albérlet kifejezés lefedi a tulajdonos és bérlő közötti szerződéses jogviszonyt is, nem csak azokban az esetekben használhatjuk, amelyekben a bérbeadó is csak bérli az ingatlant, és ezt a bérelt ingatlant harmadik személynek bérleti díj fejében kiadja. A definíció egyértelműen mutatja, hogy tulajdon bérbeadása esetén is beszélhetünk albérletről, nem pedig csak akkor, ha bérlemény további bérbeadásáról van szó.