Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Egy térképen a koronavírus nyertes és vesztes települései

Budapest lakossága 2020-ban majdnem 13 ezer fővel csökkent, és a megyeszékhelyeken is kevesebben éltek 2021 januárjában mint egy évvel ezelőtt. Az érintett városok agglomerációjában viszont sok település gyarapodott. Legfrissebb elemzésünkben összegyűjtöttük, mely települések voltak a koronavírus nyertes és vesztes települései. 

Budapest lakossága 2020-ban majdnem 13 ezer fővel csökkent, és a megyeszékhelyeken is kevesebben éltek 2021 januárjában mint egy évvel ezelőtt. Az érintett városok agglomerációjában viszont sok település gyarapodott. Legfrissebb elemzésünkben összegyűjtöttük, mely települések voltak a koronavírus nyertes és vesztes települései. 

A nagyobb városok zsugorodásával párhuzamosan a vonzáskörzetükben lévő települések növekedtek, ez lényegében az egész országra jellemző. A hivatalos adatok alapján azt is vizsgáltuk, a településeken mennyivel nőtt a lakosok száma az egy évvel korábbihoz képest. Azt is elemeztük, hogy ennek fényében hogyan alakultak az eladásra kínált használt lakások és házak átlagos négyzetméterárai.

Drágulás miatt kiköltözés

Az országos adatok szerint a legnagyobb népességnövekedést elérő települések között fölényben vannak a fővároshoz közeli, vagyis a budapesti agglomerációba tartozó települések. Fontos azonban, hogy a bővülés az odaköltözések mellett a természetes növekedést, vagyis a születéseket és halálozások különbségét, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezéseket is magában foglalja. Budapest lakossága 2020-ban majdnem 13 ezer fővel csökkent, és a megyeszékhelyeken is kevesebben éltek 2021 januárjában mint egy évvel ezelőtt. Az érintett nagyvárosok agglomerációjában viszont sok település gyarapodott. A fővárosban már ötödik éve csökken a népesség, utoljára 2015 és 2016 januárja között bővült a Budapesten élők száma. A nagyvárosi lakosságszámok csökkenését részben az agglomerációs övezetekbe történő kiköltözés okozza, ami a nagyvárosi lakásárak emelkedésének is köszönhető.

Toplistás települések

A tavaly bekövetkezett népességbővülés alapján felállított országos ranglistát egyébként a Győr-Moson-Sopron megyei Rajka vezeti, ahol a lakosság száma egy év alatt majdnem 60 százalékkal több mint 6 ezer főre emelkedett. A jelentős növekedésben feltehetően szerepet kapott az ingázókra vonatkozó járványszabály is, amely szerint a pandémiás helyzetben a határtól 30 kilométeres sávban mozoghattak az érintettek. Rajka után a budapesti agglomeráció több képviselője következik: többek között Érd, Gyömrő, Nagytarcsa, Délegyháza, Veresegyház, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós. A szóban forgó települések népessége 1-8 százalékkal 300-600 fővel emelkedett éves összevetésben 2021 elejéig.

Dráguló ingatlanok, költöző tömegek

A településeken látható változás az ingatlanárakat is befolyásolja. A 2014-ben elindult drágulás 2020-ra Budapesten szinte megállt, a többi nagyvárosban pedig lassabb ütemben folytatódott. A lakásdrágulás pedig a kiköltözési hullámot is felerősítette a legfelkapottabb városokból az agglomerációs övezetekbe. A lakosok számának növekedése a lakóingatlanok árára is hatással volt: Rajkán idén május közepén 489 ezer forintos négyzetméteráron kínálták eladásra a lakóingatlanokat, ami 20 százalékos drágulást jelent a 2020 januári szinthez képest. A top tízes ranglistán szereplő – budapesti vonzáskörzetbe tartozó – települések közül Érden például 2020 januárjához képest 23 százalékkal 556 ezer forintra nőttek az átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon. Gyömrőn 14 százalékkal 544 ezer forintra emelkedtek az ingatlan.com adatai szerint.

2021-ben is népszerűek lesznek

A karanténhatás is hozzájárult a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez közeli települések népszerűségéhez, a járvány miatt elrendelt korlátozások hatására egyre többen kezdtek érdeklődni a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt a korlátozások miatt. Emellett a korábbi években megkezdett családiház-építkezések felgyorsított befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben. A lakások energiafogyasztására vonatkozó szigorúbb előírások eredetileg 2021-től léptek volna életbe, de végül meghosszabbították a határidőt, ennek ellenére sok építkezés már a múlt évben befejeződött.

A megyeszékhelyek többségében az egy év alatt bekövetkezett népességcsökkenés ellenére emelkedtek az árak, ahogy a népességgyarapodást elkönyvelő agglomerációs településeken többségében is. Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a nagyvárosok népessége viszonylag alacsony mértékben csökkent, így azért bőven maradt kereslet az adott városban. Az ingatlan.com szakértője, Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár az országos lakáspiac, mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek – például a lakásfelújítási támogatásnak és a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésének – köszönhetően.

Ajánlott cikkek