Bár a napelemes rendszerek népszerűsége töretlen, a felhasználók sokszor még most is bizonytalanok, ha a megújuló energiát termelő rendszerekről van szó. Újra és újra kérdés, hogy napelemre vagy napkollektorra van szükségük, ha fedezni szeretnék saját energiafogyasztásukat. Ráadásul sokan abban sem biztosak, mi a kettő közötti különbség. Cikkünk ebben segít most az ingatlantulajdonosoknak.
Napelem és napkollektor: mi a különbség?
A két rendszer közötti különbséget érdemes működési elvük szerint megkülönböztetni, hiszen az alapvető eltérések itt érhetők leginkább tetten. Bár a két eszköz abban megegyezik, hogy a Nap hőjét hasznosítja, de működési elvük mégis más. A napelemes rendszer a Nap fényenergiáját alakítja át egyenárammá, amit aztán a rendszerbe épített inverter segítségével váltóáramként használhatunk fel. Az elektromos eszközeink működéséhez ugyanis váltóáramra van szükség, vagyis a panelek inverter nélkül csak egyenáramot képesek előállítani. Ezen rendszerek hatásfoka elmarad a napkollektorétól, a panelek körülbelül 20% körüli hatásfokkal dolgoznak, azonban élettartamuk rendkívüli, nagyjából 30 év körülire tehető. Ehhez képest a napkollektorok működéséhez szükség van valamilyen fűtőközegre, ami többségében folyékony hőhordozó, ami általában víz formájában jelenik meg a rendszerben. A napkollektor az energiát tehát nem egy inverterbe küldi, hanem hő formájában azzal a fűtőközeget melegíti fel, ami így szállítja a hőt a megfelelő helyre. Vagyis a napelemes rendszerek elektromos árammal látják el eszközeinket, míg a napkollektorok általában vizes közegben hőt szállítanak a megfelelő végpontra: a fürdőszobánkba, a radiátorunkba, illetve a padlófűtésünk csőrendszerébe, vagy akár a medencénkbe. A napkollektorok hatásfoka kimagasló, messze megelőzi a napelemes panelekét, hatásfokuk a 70-90%-ot is elérheti.
Mikor melyikre van szükségünk?
Hogy melyiket éri meg otthonunkba telepíteni, az határozza meg, mely energiafogyasztásunkat szeretnénk kiváltani megújuló forrás működtetésével.
- Ha ingatlanunkban vizes padlófűtés található, és az általánosnál nagyobb mennyiségű melegvízre van szükségünk – például egy szabadtéri vagy egy fedett medence miatt -, a napkollektor megfelelő beruházás lehet számunkra.
- Ha ilyenekkel nem rendelkezünk, viszont áramfogyasztó berendezéseink, esetleg elektromos autónk is van, a napelemes rendszer lehet a megtérülő befektetés számunkra.
- Ha pedig azt tervezzük, hogy a lehető legzöldebb otthont szeretnénk kialakítani, akár mindkét rendszert telepíthetjük, hiszen azok sem a telepítés helye, sem a telepítés célja szerint nem kannibalizálják egymást: míg a panelek tetőfelület-igénye nagy, addig a napkollektoroké a lehető legkisebb, így jól megférnek egymást mellett.
Míg a panelek az áramfogyasztásunk fenntartható előállításáról gondoskodnak, addig a napkollektorok ugyanezt teszik a melegvíz igényünkkel: a Nap hőjét hasznosítva látnak el bennünket a megfelelő mennyiségű melegvízzel. Vagyis a két rendszer kombinálható, és egymás mellett jól működtethető.
Előnyök és hátrányok
Persze mindkét rendszernek vannak előnyei és hátrányai, amiket a két rendszer egyidejű működtetésével sem tudunk kiiktatni.
A napkollektorok hátránya:
- A napkollektoros rendszerek és a gépészet költségei nagyobbak lehetnek a napelemes rendszerénél, hiszen egy esetleges padlófűtés, vagy radiátoros megoldás (amely hatékonyság szempontjából vitatható) speciális radiátort és más rendszerelemeket igényel. Vagyis bekerülési költsége nagyobb, mint a napelemes rendszeré.
- A napkollektorok a panelekhez képest sok mozgó alkatrésszel rendelkeznek, amelyek könnyen meghibásodhatnak.
- Ebből adódóan a napelemes rendszerekhez képest a napkollektorok karbantartás-igényesebb berendezések, hiszen a keringetett folyadék PH értékét, annak megfelelő nyomásszintjét mindig ellenőriznünk kell, anélkül nem lesz megfelelő hatásfokú a rendszerünk.
- A napkollektor nem termeli meg elektromos áramigényünket, ezért az áramszolgáltatótól továbbra is vásárolnunk kell az elektromos áramot.
A napkollektor előnyei:
- Helyigénye jóval kisebb, mint a napelemes rendszereknek.
- Hatásfoka akár három-négyszerese is lehet, ha a napelemes panelekhez hasonlítjuk.
- A napkollektor a nyári időszakban szinte teljes mértékben megtermelheti melegvíz-igényünket.
- Nincs engedélyeztetési eljárás, akár mi magunk is felszerelhetjük a napkollektort.
Ehhez képest a napelemes rendszerek hátránya:
- A tetőre szerelt panelek miatt a rendszer helyigényes.
- Hatásfoka jóval kisebb, mint a napkollektoroké, ezért több egységre van szükségünk.
- Kiépítéséhez különféle, például szolgáltatói engedélyre van szükségünk.
- Csak megfelelő tanúsítványokkal rendelkező szakember telepítheti a rendszert.
A napelemes rendszer előnyei:
- Egyre olcsóbb költségei miatt a kiépítés egyre olcsóbb és egyre elérhetőbb.
- Kevés mozgó alkatrésszel rendelkezik, így meghibásodásának az esélye igen csekély.
- A napelemes rendszerekhez hosszú garanciaidőt biztosítanak, így garantálva biztos és folyamatos működésüket.
- Minden, elektromos árammal működő eszközünk számára áramforrás biztosít.
Bármelyiket is válasszuk – a napelemet vagy a napkollektort –, igényeinkről, lehetőségeinkről mindig egyeztessünk szakemberrel, aki segít majd ingatlanunk adottságainak figyelembevételével a lehető legjobb rendszert megtervezni, hogy beruházásunk ne csak fenntartható és zöld, de hosszú távon megtérülő rendszer legyen.
A cikk szerzője Best Solar Kft., a napelemes szektor meghatározó szereplője, amely nemcsak a lakossági, de a vállalati piacon is rendkívüli tapasztalatra és szakértelemre tett szert.