Hangos a szomszéd? Lehet, hogy a vakolat a hibás!
Társasházi, sorházi, osztatlan közös tulajdonú lakás kerttel, ikerház fél – ezeknél a típusú ingatlanoknál okozhat problémát a hangos vagy éppen csak a mindennapi átlagos életét élő szomszéd. Meg persze a te vagy a családod zaja is, csak az nem téged, hanem a szomszédokat zavarja.
A cikk szerzője és a képek forrása Micskei Bernadett, építészmérnök és ingatlanvagyon-értékelő, az ingatlanmernok.hu szakértője.
A 19. és a 20. században épült (sokszor utólag felszabdalt vagy újrafelosztott) régi bérházaknál és társasházaknál is okozhat gondot a lakáselválasztó fal hanggátlási képessége. Most azonban kifejezetten frissen épült lakásokról lesz szó, ahol a tégla vastagságával már nem szokott gond lenni.
De akkor mi okozza a problémát? Több ilyen esetem is volt, ezért mondhatom, hogy nem a véletlen műve.
Amikor a szomszéd panaszkodik
Az egyik legutóbbi esetben már a kertkapuban mondtam az érdeklődőnek, hogy ezzel baj lesz. A tulajdonost kikérdeztük, hogy van-e hibája a lakásnak (Ptk. (2013. évi V.) 6:163. § szerint a használt ingatlan kellékszavatossági ideje 5 év), a válasz az volt, hogy nincs, minden rendben, csak válás miatt adják el.
A szemle végén, míg kint átbeszéltük a megbízómmal a látottakat, odajött hozzánk a szomszéd és elpanaszolta, hogy borzalmas a hanggátlás, minden áthallatszik. Csak szeretné, ha tudnánk róla. De mi már sejtettük enélkül is.
Énekel a szomszéd…
A másik esetben egy ikerház egyik felét vizsgáltam, ahol a tulajdonos teljesen őszintén elmondta, hogy a szomszéd sajnos mély hangon szeret énekelni, amit nem tudott elviselni.
Ezért hanggátló falat építettek a nappali közös falára – a konyhabútor kivételével, mert azt nem akarták leszerelni. Elmondása szerint nagyon-nagyon drága volt a hanggátló fal, de cserébe szépen néz ki.
A hanggátló falat kivitelező cég elmondta nekik, hogy ezzel valamivel jobb lesz, de igazán jó eredményt csak akkor fognak tudni elérni, ha ez a nagyon drága hanggátló fal a másik oldalon is elkészül. Persze ott még nem készült el és gondolom nem is fog soha.
A bónusz hozzá, hogy az első esetben említett társasházi lakás hőszivattyús fűtési költsége többszöröse egy hasonló méretű, de kondenzációs gázkazánnal fűtött lakásénak.
Ez a társasház 4 éve épült, szóval már nem a kiszáradási szakaszban van, nem ez okozza a magas fűtési költséget. Mi lehet a gond?
A hiba: a szárazvakolat
Az ok mindkét említett esetben a szárazvakolat volt.
Azt nevezzük szárazvakolatnak, amikor gipszkarton táblákat ragasztanak fel az amúgy csupasz, vakolatlan téglafalra.
Ez a technológia beakadt a kivitelezőknél, pedig már a gipszkarton gyártók is évek óta mondják, hogy ha lehet, akkor inkább ne alkalmazzák (vagy ha mégis, a párazárást felületfolytonosított fóliával biztosítani kell).
A kivitelezők a költséghatékonyság (gyorsaság, kevesebb élőmunkaigény) és a kevesebb nedvességet igénylő technológia (gyorsabb száradás) miatt részesítik előnyben. Ezzel azonban sajnos tönkreteszik a falazatok épületfizikai jellemzőit.
Ezzel kapcsolatban ugyanis azt kell tudni, hogy mindegyik falazóblokkgyártó kizárólag kétoldali vakolattal ellátva szavatolja az adott termékre jellemző hőszigetelési, akusztikai és tűzgátlási jellemzőket. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha nem így készül a falazat, akkor a tégla gyártója mindennemű reklamációt el fog utasítani, hiszen a kivitelezők nem követték a technológiai leírást.
Mi a baj a szárazvakolattal?
Hogyan jut át a hang a mai jobbnál-jobb (például csiszolt-ragaszott) téglákon? Úgy, hogy a habarcsolás vagy ragasztás kizárólag a vízszintes fugában történik. Az egymás mellett elhelyezkedő téglákat szárazon illesztik egymás mellé, azok a cikk-cakkokkal (horony-ereszték vagy nút-féder) kapaszkodnak össze.
Ezt a rést lenne hivatott zárni a kétoldali vakolat. Ehelyett, amikor gipszkartont ragasztanak fel, majd később abba kapcsoló, dugalj, dübel kerül (tehát még ki is lyukasztjuk), akkor szabadon tud vándorolni a hang a téglák között.
A fűtésszámlát is megdobja a helytelen falazat
Nemcsak a hang, hanem vele együtt a levegőben lévő pára és a hő is átjut a nem megfelelően vakolt téglák között. Ez kevésbé észrevehető és zavaró, de egy külső falnál viszont már problémát okoz. Ez magyarázza a kiugróan magas fűtési számlát is.
Sőt, erre sajnos a kivitelezők rátesznek még egy lapáttal: a külső oldali homlokzati hőszigetelést szintén vakolatlan falra szokták felragasztani a gyorsaság és költséghatékonyság miatt.
Ezt gyakran a szakmai irányelveknek nem megfelelő (pontszerű) ragasztással teszik, ezáltal a hőszigetelés mögött légmozgás tud kialakulni. Ismételten visszautalok arra, hogy a téglagyártók kizárólag kétoldali vakolattal szavatolják az épületfizikai jellemzőket.
Így aztán hiába van szuper téglánk, hiába van vastag hőszigetelésünk, hiába a hőszivattyú is, ha közben magas a fűtésszámla és halljuk a szomszéd minden rezdülését. A következő stáció pedig a párakicsapódás, nedvesedés és penészesedés…
A végleges és megnyugtató megoldás a szárazvakolat lebontása és rendes belső oldali vakolat készítése lenne. Belefér a keretedbe egy ilyen munka? Jobban jársz, ha teljesen elkerülöd ezeket a kellemetlen helyzeteket, és megfelelően felhúzott ingatlant vásárolsz!
