Társasházi ingatlan vagy közös tulajdonú teremgarázs vásárlásakor előfordulhat, hogy az elővásárlási jog fogalmával találkozunk. De mit jelent az elővásárlási jog, amely a törvény erejénél fogva létezik vagy szerződésen alapul? 7 kérdésben és 7 válaszban foglaltuk össze, hogyan járjunk el körültekintően, ha ezzel a fogalommal találkozunk.
-
Mit jelent az elővásárlási jog?
Ha egy ingatlannak – legyen az társasházi lakás vagy közös tulajdonú garázsbeálló – elővásárlási jogosultja van, az azt jelenti, hogy az elővásárlás jogosultjának joga van ahhoz, hogy a harmadik személy vásárló előtt megvásárolja az adott ingatlant az általa adott vételi ajánlatban szereplő azonos feltételekkel. Az eladó tehát a vételi ajánlatot teljes terjedelmében köteles igazolhatóan az elővásárlásra jogosulttal megismertetni. Ehhez határidőt kell biztosítania, hogy a jogosultnak maradjon kellő ideje ahhoz, hogy eldönthesse, kíván-e élni az elővásárlási jogával.
Ha az eladó a fentiek szerint közölte a vételi ajánlatot, de a megadott határidőben válasz nem érkezett, illetve az elővásárlásra jogosult jelezte, hogy nem kíván élni a jogával, úgy az adásvételi szerződés megköthető a vevővel.
-
Honnan tudom, hogy van-e elővásárlási jog az ingatlanon?
Az elővásárlási jog nem mindig szerepel a tulajdoni lapon. Társasházi ingatlanok esetében a társasház törzslapján, illetve a tulajdoni lapon szerepelhet erre vonatkozó bejegyzés. De a társasház alapító okirata is tartalmazhatja a tulajdonostársak erre vonatkozó megállapodását.
Érdekesség, hogy az, aki szerződésen alapuló elővásárlási jogot szerzett és jogát nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, később nem tehet sokat joga érvényesítéséért. A jóhiszeműen tulajdonjogot szerzett vevővel szemben később nem hivatkozhat elővásárlási jogának a megsértésére, ha az adásvétel előtt őt nem értesítették a lehetőségről.
Ügyelnünk kell arra is, hogy az osztatlan közös tulajdon esetében a törvény írja elő az elővásárlási jog fennállását. Ha tehát van tulajdonostárs az ingatlanban, ő mindenképpen elővásárlási joggal rendelkezik.
-
Milyen módon közöljük az elővásárlásra jogosulttal a vételi ajánlatot?
A szerződő felek általában egy okiratszerkesztő és ellenjegyző ügyvédet bíznak meg azzal, hogy az eladó nevében küldje el a vételi ajánlatot annak, aki elővásárlásra jogosult. A földhivatali gyakorlat szerint mindig ajánlott, tértivevényes levélben szükséges a felhívást kiküldeni, majd a visszaérkezett tértivevény eredeti példányát az adásvételi szerződéshez mellékleteként csatoljuk az ingatlan-nyilvántartási kérelemhez. A vételi ajánlatot személyesen is kézbesíthetjük, de ebben az esetben írásban kell igazolnunk annak az átvételét. Jó hír, hogy így időt spórolhatunk, és rögtön elkészíthetjük az esetleges lemondó nyilatkozatot is.
-
Mi történik, ha az elővásárlásra jogosult él az elővásárlási jogával?
Ha az elővásárlásra jogosult elfogadja az ajánlatot és él elővásárlási jogával, ezt a törvényben meghatározott alaki és tartalmi követelmények figyelembevételével teheti meg. Ilyenkor szerződés az elővásárlásra jogosult és az eladó között jön létre ugyanazokkal a feltételekkel, mint ami a vételi ajánlatban szerepel. Nincs lehetőség például arra, hogy az elővásárlásra jogosult csak később fizesse ki a vételárat, mint ami a vételi ajánlatban szerepel.
-
Mikor nem kell az elővásárlásra jogosultakat értesíteni?
A jogszabály pontosan meghatározza, mikor nem szükséges értesítenünk az elővásárlásra jogosultat az eladási szándékról. Ha a nyilatkozat beszerzése rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, például a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt. Ezekben az esetekben elég, ha a szerződő felek együttesen nyilatkoznak a fenti nehézségről, ez általában elegendő a tulajdonjog bejegyzéséhez. Azért csak általában, mert bár a jogosultakat sok esetben nehéz és költséges feladat elérni és elővásárlási jogáról értesíteni, a legtöbb esetben a bírói gyakorlat ezt a kifogást hivatkozásként nem fogadja el.
-
Mit mutat a bírói gyakorlat a mindennapokból?
A bírói gyakorlat szerint minden adásvételt egyedileg szükséges megítélni az összes körülmény ismeretében. A bírósági döntések is azt mutatják, hogy minden ügy más és más, azonban mindig elővigyázatosnak kell lennünk. Ismerünk például olyan bírósági döntést, amely 50 tulajdonostárs esetén is szükségesnek látta, hogy legalább a belföldi ismert lakóhellyel rendelkezőkkel megismertesse az eladó vételi ajánlatát. De elég, ha megemlítjük a Kúria friss határozatát, amely azt mutatja, hogy még egy 126 tulajdonostárssal rendelkező teremgarázs esetében sem lehetünk elég óvatosak, ha elővásárlási jogról van szó. Ebben a bírósági ügyben az eladó az elővásárlásra jogosultak nagy számára hivatkozva nem küldte meg a vételi ajánlatot a tulajdonostársaknak. Az egyik tulajdonostárs azonban tudomást szerzett az adásvételről a földhivataltól és jelezte az eladó felé, hogy élni kíván elővásárlási jogával. A szerződő felek azonban nem vonták vissza bejegyzési kérelmüket és a vevő tulajdonjogát bejegyezték.
Több éves pereskedés után a Kúria kimondta, hogy nem sértették meg az elővásárlási jogot. Mivel a valóban nagyszámú tulajdonostársról szóló indok elfogadható, de az elővásárlásra jogosult akkor is élhet elővásárlási jogával, ha más forrásból értesül a vételi ajánlatról, és megfelelő időben gyakorolja elővásárlási jogát.
-
Mi a következménye annak, ha nem értesítik az elővásárlásra jogosultat?
A legtöbb esetben már a földhivatalnál kiderül a jogsértés. Ilyenkor hiánypótlási eljárásban még utólag megkereshetjük az elővásárlásra jogosultakat. Nagyszámú tulajdonostársak esetében ez a megkeresés a hiánypótlási eljárás rövid határidején belül nem teljesíthető, így az a bejegyzési kérelem elutasításához vezethet. Ha a földhivatal mégis bejegyzi a vevő tulajdonjogát, és az elővásárlásra jogosultat nem értesítették, úgy a jogosult a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül pert indíthat a felekkel szemben. Ha ezt az igényét az adásvételi szerződés megkötésétől számított 3 éven belül nem jelzi, később nem hivatkozhat a szerződés hatálytalanságára, tehát ezen határidők jogvesztőek.
A blogcikk szerzője Dr. Fekete Bálint ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.