Azért a víz az úr! Avagy a fúrt kutak jelenlegi helyzete
A föld mélyén rejtőző kincsek és azok felszínre hozása mindig is az emberiség egyik legfontosabb kihívása volt. Ahogyan Frank Ignác is megjegyezte, A közigazság törvénye Magyarhonban című kiadványában, „Uráé nem csak a föld színe, hanem rendszerint az is, ami alatta, vagy rajta, vagy fölötte találtatik.”
Cikkünkben összegyűjtöttünk minden fontos információt a kútfúrás engedélyeztetéséről, kivitelezéséről és költségeiről.
A fúrt kutak jelenlegi jogszabályi alapját a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény („Víztörvény”) adja, amely legutóbb 2023. június 28-án módosult és legközelebb 2024. január 1-jén fog változni. E törvény adott felhatalmazást a Kormánynak, hogy a mezőgazdasági öntözési célú kutak létesítésével, valamint az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően létesített mezőgazdasági öntözési célú kutak fennmaradásával, továbbá a mezőgazdasági öntözési célú kutak üzemeltetésével kapcsolatos sajátos feltételeket és eljárási szabályokat rendeletben határozza meg (72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet).
Kútfúrás, engedélyek
A kutak létesítése hatósági engedélyhez kötött a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Kútrendelet”) szerint. Ennek oka elsősorban a felszín alatti vizek felhasználási módjának ellenőrzése, hiszen nem mindegy, hogy kerti locsoláshoz vagy ivóvízként fogják használni.
A jogszabály alapján “a kútból kitermelt víz felhasználásának módjára figyelemmel – különös tekintettel az ivóvíz-minőségű vízre vonatkozó rendelkezésekre – el kell végezni a víz minőségi vizsgálatát. A vizsgálandó paramétereket a vízügyi hatóság a létesítési engedélyben határozza meg.”
A kút megvalósítása előtt tehát létesítési engedélyt (akkor is, ha úgy nyilatkozik a tulajdonos, hogy nem használja), majd az elkészült kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni. Kút megszüntetésére (eltömedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor.
Még 3 hónap az „amnesztiából”
A tulajdonos gyakorlatilag soha nem mentesül az engedélyeztetés elől, hiszen ha nem volt létesítési engedélye, akkor fennmaradási engedélyt kell kérnie. Rendszerint a fennmaradási engedély maga után vonja a bírságolást is, de a 2023-as „kútamnesztia” miatt (amely alapján a korábban nem hivatalosan vagy szabálytalanul létesített sekély mélységű kutakat bejelentik, ezáltal a hatóságok felmérik, hogy hány fúrt kút vagy egyéb kúttípus van jelenleg használatban az országban) a Víztörvény 2024. január 1-jei változásakor fog a szigorúbb rendelkezés életbe lépni.
Ha már van kút
Fennmaradási engedélyt bírságmentesen 2023. december 31-ig lehet kérni. Így mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól,
- az a létesítő vagy üzemeltető, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, de fennmaradási engedélyezési eljárást kell kérelmeznie 2023. december 31-ig,
- vagy a Víztörvény rendelkezései alapján* a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni.
*A 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági célú kút fennmaradásához nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés.
Ha még nincs kút:
2023. december 31-ig előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető mezőgazdasági öntözési célú kút, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:
a) a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj vagy talajvíz szennyezéssel nem érintett területen létesítik,
b) a kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el,
c) a kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja,
d) a kutat a Kútrendelet szerint a hatósági nyilvántartásba a létesítő előzetesen bejelentette, továbbá a bejelentés jóváhagyását követően a létesítés során a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel felszerelte.
Ez vonatkozik a háztartási kút létesítésére is, a lenti kivétellel.
Azt, hogy a hatóság hogyan állapítja meg egy kútról egy esetleges ellenőrzés során, hogy még 2023. december 31-én létesítették vagy már 2024. január 1-jén, továbbra is kérdés marad. A lényeg, hogy jelenleg a legfontosabb teendő a 2023. december 31-ig történő bejelentés, hiszen akkor bizonyítható, hogy 2024. január 1-je előtt létesült a kút.
2024. január 1-jétől már egységes a szabályozás és csak egyszerűsített eljárás keretei között létesíthető fúrt kút a kertben: A mezőgazdasági célú, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni az öntözési igazgatási szerv részére. A bejelentett vagy vízjogi engedély alapján működő mezőgazdasági célú kút a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérő alkalmazásával üzemeltethető. A mezőgazdasági célú kút kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló földterületek haszonnövény-termesztési célú öntözését és haszonállat-állománya ellátását szolgálhatja.
Az eljárás a fentiekben leírtak szerint történik
A hatósági nyilvántartásba történő előzetes bejelentést követően az előzetes bejelentésben foglaltak alapján a létesítést jóváhagyja, megtiltja, vagy megállapítja, hogy a létesítés csak véglegessé vált vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg.
A hatóság tehát az elbírálást követően még dönthet úgy, hogy nem hagyja jóvá a létesítést, hanem kötelezővé teszi a vízjogi létesítési engedély megszerzését vagy legrosszabb esetben megtiltja a létesítést.
Kivétel
Nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a vízkészletvédelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a háztartási kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez.
Azt mindig egyedileg kell vizsgálni, hogy kellett-e engedély az adott kúthoz és hogy jogszerűen járt-e el az ingatlan tulajdonosa a bejelentések vagy a bejelentés elmaradása során.
Tipp: Ha ingatlant vásárol és a megtekintésnél felmerül, hogy fúrt, ásott vagy vert kút is áll az ingatlanon, mindenképp egyeztessenek a felek, hogy bejelentésre került-e, és ha nem, miért nem, kinek a feladata és költsége lesz ez, továbbá az okiratba is megfelelően bele kell foglalni az ekörben szükséges eladói szavatosságvállalásokat és a tulajdonjog átszállásáig esetlegesen még teljesítendő ezzel kapcsolatos eladói feladatokat.
A szabályozás polgári jogi levezetése
Ezt a szigorú szabályozást a felszín alatti vizek védelmével indokolja a jogszabály. A víz meghatározott méteres mélységben már a föld méhének kincse, ami végső soron az államé, ez a Polgári Törvénykönyvben jelenik meg (5:17. § (2) bekezdés), e jogszabályhely korlátozza az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelmét: Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki.
A mai magyar polgári jog szerint a földterület tulajdonjoga – lefelé – tehát csak olyan mélységig terjedhet, amely a föld rendeltetésszerű használatához szükséges (kútásás, épület alapjainak elhelyezése, adott esetben alagút létesítése stb.). Ezt a mértéket a föld rendeltetése határozza meg. A jogszabályok általában tartózkodnak attól, hogy pontosan meghatározzák a tulajdonjog és a bányászati jog (vízjog) találkozási pontját, ez utóbbiak azonban a tulajdonjogtól elválnak és a közjog szabályai alá tartoznak. A tulajdonjog tehát a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki. Ezért vizsgálja a hatóság, milyen mély a kút és hogy mennyi kút van az országban.
Költségek
Aki 2023. december 31-ig regisztrálja a kútját a Nemzeti Földügyi Központnál, ezt illeték- és szankciómentesen teheti meg. Azonban lesznek rejtett költségek is, hiszen a fúrt kút bejelentéshez az is szükséges, hogy vízkútfúró vagy vízmérnök szakember által kiállított tervdokumentációval rendelkezzünk. Ezt a dokumentációt kell majd leadnunk a jegyzőnél vagy a katasztrófavédelmi hatóságnál (papír alapon vagy elektronikusan). Bizonyos esetekben e folyamat költsége akár a 100-200.000 Ft-ot is elérheti.
Azt, hogy maga a kútfúrás mennyibe kerül, természetesen befolyásolja, hogy milyen mélyre tervezték (gyakorlatilag az ára egyenes arányban nő a mélységével). Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy kb. 20.000 Ft/m-es indulóárral kell számolnunk, de a talaj keménysége miatt az induló árak elérhetik akár a 60.000 Ft/m-es tételt is, és ehhez még hozzáadódik a kívánt mélység is, már amely mélységet a jogi környezet enged.
A blogcikk szerzője dr. Katona Réka ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózatába tartozó Dr. Katona Réka Ügyvédi Iroda részéről.
