A végrehajtási árverésen vásárolt ingatlan kockázata, hogy abban valaki jogosulatlanul tartózkodik. Milyen lehetőségei vannak az árverési vevőnek a jogcím nélküli ingatlanhasználók kiköltöztetésére? Hogyan üríthető ki és vehető birtokba az árverésen szerzett lakás? Olvasói kérdésre hozunk választ a cikkben.
Végrehajtási árverésen vásárolt lakás kockázatai
Bár árverés során az ingatlan piaci értékénél lényegesen olcsóbban vásárolhatjuk meg azt, a folyamat számos kockázattal is jár. Ilyen például, hogy az árverezett ingatlan nem biztos, hogy megtekinthető, bejárható, így nem tudjuk kellő alapossággal felmérni, mit is veszünk.
Előfordulhat, hogy a liciten megnyert ingatlan nem költözhető, mert abban jogszerűen laknak, vagy az ingatlanon haszonélvezet van (az árveréssel nem érintett haszonélvező jogosultsága megmarad). Ha egyáltalán árverésen gondolkozunk, érdemes a folyamatnak és a kockázatoknak részletesen utánajárni – alábbi cikkünk jó kiindulópont:
A kockázatok között talán a kisebbik, de gyakran előforduló jelenség, hogy a liciten megnyert ingatlant az adós vagy más személy nem hagyja el, abban jogosulatlanul tovább tartózkodik. A végrehajtási törvény ugyanis több lehetőséget is kínál az árverési vevőnek a megszerzett ingatlan kiürítésére.
Mikorra kell(ene) elhagyni az elárverezett ingatlant?
A végrehajtási törvény előírása szerint az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek kötelesek az árveréstől számított 30 napon belül elhagyni az ingatlant. Ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, akkor addig az időpontig kell kiköltözniük.
Amennyiben az adós jogorvoslatot nyújtott be, akkor a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell elhagynia az ingatlant, és azt ingóságaitól kiürítve átadnia a végrehajtónak, aki továbbadja azt az árverési vevőnek.
Lehetőségek a kiürítésre és birtokbavételre
Ha a fenti határidőn belül az adós nem költözik ki az ingatlanból, az árverési vevőnek két lehetősége is van. A kiköltözési határidő lejártát követő 15 napon belül kérheti az ingatlan birtokba adását a végrehajtótól. A végrehajtó köteles ilyenkor tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt a kérelemről.
A végrehajtó a jegyző részére megküldött tájékoztatástól számított 60 nap elteltével intézkedik az ingatlan birtokba adása iránt. Ha szükséges, akkor a rendőrséget is bevonhatja. A november 15-től április 30-ig tartó kilakoltatási moratórium itt akadályát képezheti a kilakoltatásnak.
Ha az árverési vevő elmulasztotta 15 napon belül beadni a birtokba adás iránti kérelmét, akkor külön végrehatási eljárást indíthat az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése és birtokba adása érdekében. Ekkor a bíróság végzésben rendeli el az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését, amelyet a végrehajtó foganatosít. Erre az eljárásra nem vonatkozik a kilakoltatási moratórium.
A fentiekből láthatjuk, az árverési vevő számára a jogszabályok megfelelően biztosítják az ingatlan birtokba vételének lehetőségét, amennyiben az adós vagy más személy nem hagyja el önként az ingatlant.
A blogcikk szerzője Dr. Zalavári György ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat alapítója (info@ugyvedhazak.hu).
