A haszonélvezeti jog kifejezés sokunknak nem ismeretlen, mégis számos félreértés és pontatlanság adódik ebben a témakörben. De mit is jelent valójában és mire terjed ki? A haszonélvezeti jog, esetleg a tulajdonjog az erősebb? Legyünk tisztában az előírásokkal és a lehetőségeinkkel is, hogy ne kerüljünk kellemetlen szituációkba.
A haszonélvezeti jogról általában
A haszonélvezeti jog egy úgynevezett vagyoni értékű jog, amely jogszabály folytán vagy szerződés útján jöhet létre.
Fontos megjegyezni, hogy a haszonélvezeti jog alapítása szerződés útján történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen is. Ingatlan esetén a haszonélvezeti jogot be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, ingóság esetén elég a birtokátruházás (például a gépjármű kulcsának átadása). Jogszabály által jön létre például akkor, ha az egyik házastárs meghal. Ekkor az özvegyet holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson.
Forgalomképes-e a haszonélvezeti jog?
Hogy ezt megértsük, maradjunk az ingatlan példájánál. A klasszikus tulajdonjogtól egyetlen dolog különbözteti meg a haszonélvezeti jogot: a haszonélvezőt nem illeti meg a rendelkezés joga. Vagyis nem adhatja el az ingatlant.
A haszonélvező jogosult a más személy tulajdonában álló ingatlant birtokolni, használni, hasznosítani és hasznait élvezni.
A haszonélvezeti jog intézményének lényege, hogy személyhez kötött, ebből pedig az következik, hogy a haszonélvezeti jog részben forgalomképtelen jog, mivel nem ruházható át. Ugyanakkor a birtoklás, használat, hasznok szedésének joga átengedhető a haszonélvező által harmadik személynek is. Amennyiben ez ingyenesen történik, úgy azt a haszonélvező minden további intézkedés vagy jóváhagyás nélkül megteheti. Nem szerepel a Ptk.-ban, de nyilvánvalóan a tulajdonost erről a tényről értesíteni kell. Előállhat olyan helyzet is, hogy a haszonélvező a tulajdonos számára engedi át ingyenesen a használatot.
Ellenérték fejében azonban csak akkor engedhetjük át a gyakorlását másnak, ha a tulajdonos az ingatlan használatára, hasznosítására vagy az ingatlan hasznainak szedésére nem tart igényt azonos feltételek mellett.
A tulajdonjog, valamint a haszonélvezeti jog konkurenciája
Biztos hallottuk már azt a kifejezést, hogy a haszonélvezeti jog „erősebb” jog. Ennek lényege, hogy a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát a haszonélvezeti jog fennállása alatt csak abban az esetben gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal semmilyen formában nem él.
Haszonélvezeti jog időtartama
Az időtartama természetes személy esetén korlátozott, maximum a magánszemély haláláig szólhat, ezt hívjuk holtig tartó haszonélvezeti jognak. A jogi személyek vonatkozásában, amennyiben a cég a haszonélvező, úgy ebben az esetben a határozott időtartam maximum 50 év, valamint határozatlan időtartam esetén is csak legfeljebb 50 évre állhat fenn.
Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan vagy ingóság eladása
Az ingatlant, ingóságot a haszonélvezeti jog ellenére is el tudjuk adni, azonban figyelemmel kell lennünk a helyzet sajátosságaira. Ha eladunk egy haszonélvezeti joggal terhelt lakóházat, a haszonélvező közös megállapodás alapján, ellenszolgáltatás fejében vagy akár ingyenesen is lemondhat a haszonélvezeti jogáról. Ha nem mond le, az ingatlan akkor is eladható, ám azt tudnunk kell, hogy ha ilyen ingatlant veszünk, a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant akár még évekig más fogja birtokolni, használni, hasznosítani.
Haszonélvező kötelezettségei
Fentebb megismertük a haszonélvező jogait, azonban most nézzük meg, hogy milyen kötelezettségeknek kell eleget tennie.
Először is rögzítsük, hogy a haszonélvező köteles a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni.
Fontos kiemelni, hogy a haszonélvező viseli az ingatlannal kapcsolatos terheket. A rendkívüli javítások és helyreállítások költségei a tulajdonost terhelik, még akkor is, ha a lakást nem is ő használja. Amennyiben ilyen jellegű munkák merülnek fel, úgy abban az esetben a haszonélvezőnek a tulajdonost fel kell szólítania a munkák elvégzésére. Ha a tulajdonos ennek nem tesz eleget, akkor a haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat a tulajdonos költségein elvégezheti. A költségeket pedig a haszonélvezeti jog megszűnésekor követelheti a tulajdonostól, ideértve az értéknövekedést is. A haszonélvezőt terhelik a kizárólag használattal kapcsolatos kötelezettségek, így minden ilyen jellegű költséget neki kell megfizetni.
A haszonélvező köteles tájékoztatni a tulajdonost az ingatlant fenyegető veszélyekről és az esetleges károkról, valamint köteles együttműködni abban, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a károk megszüntetéséhez, javításához a szükséges intézkedéseket megtegye.
Haszonélvezet esetén mire jogosult a tulajdonos?
Lényeges, hogy a tulajdonosnak ellenőrzési joga van. Ez azt jelenti, hogy jogosult megtekinteni, hogy a haszonélvező rendeltetésszerűen használja-e az ingatlant.
Példaként említve: ha a haszonélvező rongálja az ingatlant vagy közüzemi tartozást halmoz fel, esetleg kárt okoz, vagy a lakásnak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását veszélyezteti, akkor a tulajdonos biztosítékot követelhet.
Abban az esetben, ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, akkor a tulajdonos jogosult bírósághoz fordulni. A bíróság pedig ítéletet hozhat a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztéséről. Ezen kívül, ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérésére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
Nagyon fontos, hogy a tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben – a megfelelő biztosíték elmaradása esetén – a bíróság a harmadik személyt is eltilthatja a haszonélvezeti jog gyakorlásától. Megfelelő biztosíték alatt érthetjük egy meghatározott pénzösszeg letétbe helyezését, vagy más módon történő biztosítékként való átadását. Fontos kiemelni, hogy ha a haszonélvező felhagy jogainak gyakorlásával, például elköltözik a házból, úgy abban az esetben a haszonélvezeti jog nem szűnik meg, azonban a tulajdonos jogosult az ingatlant a haszonélvező helyett használni.
A haszonélvezeti jog megszűnése
A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli – jogi személy esetén – megszűnésével, továbbá, ha a tulajdonos és a haszonélvező személye ugyanaz lesz. Ilyen eset következik be egy adásvétel útján, vagy az özvegy házastárs újabb házasságkötése esetén. Megszűnik akkor is, ha az ingatlan megsemmisül. Lényeges pont, hogy feléled a haszonélvezeti jog, ha például a leégett házat újból felépítjük.
A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles az ingatlant, ingóságot visszaadni a tulajdonosnak. Azonban azt az értékcsökkenést, amely a rendeltetésszerű használattal jár (például a burkolatkopás), nem kell a haszonélvezőnek megtérítenie.
Ezzel szemben, ha olyan jellegű értékcsökkenés következik be a lakásban, amely a rendes gazdálkodáson és a rendeltetésszerű használaton túlmutat, akkor ezt kárként meg kell fizetnie a tulajdonosnak.
A haszonélvezeti jogról a haszonélvező egyoldalúan, a tulajdonos hozzájárulása nélkül ingyenesen vagy ellenérték fejében lemondhat.
Ingatlanoknál a haszonélvezeti jog megszűnése esetén szükséges a haszonélvezeti jognak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése is.
A blogcikk szerzője Dr. Sántha Gergely ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.