A globális kereskedelem volumenének növekedése együtt jár a logisztika fejlődésével. Ahhoz, hogy eljuthatott hozzád az az eszköz, amin ezt a cikket olvasod, vagy a szék, amiben ülsz , óriási szervezést igényel a cégektől, és hatalmas energiát kellett, szó szerint, befektetni ehhez. Fontos, hogy a káros környezeti hatásokat csökkentsük és a felhasznált energia a lehető legnagyobb mértékben legyen megújuló. Az energiaköltségek növekedése és a fenntarthatóság iránti növekvő igény miatt egyre több logisztikai vállalat kezdi alkalmazni a napelemeket.
Nézzük meg, hogy a logisztika mely területein használják a napelemeket, miért teszik ezt, és hogyan segítik a környezetvédelmet!
Az épületek
Az első és talán a legnyilvánvalóbb terület, ahol a napelemeket a logisztika szolgálatába állítják, az épületek energiaszükségletének ellátása. A raktáraktól kezdve, a logisztikai központokon keresztül az irodákig, mindegyiknek mérhetetlen mennyiségű villamos energiát használnak fel világításra, hűtésre és fűtésre, informatikai rendszerek működtetésére és egyéb tevékenységekre.
A napelemek telepítése hozzásegíti őket, hogy saját energiát termeljenek, csökkentve a hagyományos villamosenergia-rendszer terhelését, így (csakúgy mint az egyéni napelem felhasználók) ezzel a módszerrel a vállalatok is pénzt takaríthatnak meg az energiaszámlákon, miközben csökkenthetik környezeti lábnyomukat, amiből végső soron ismét mi, fogyasztók profitálunk.
Szállítás
A közlekedési eszközök üzemeltetése a logisztika másik kulcsfontosságú területe, ahol a napelemek jelentős szerepet játszhatnak. A teherautók és kamionok nagy távolságokat tesznek meg a termékek szállítása során, miközben nyilvánvalóan rengeteg üzemanyagot fogyasztanak.
A járművek tetején elhelyezhető napelemek azonban lehetővé teszik az elektromos energia előállítását, amely segíthet csökkenteni az üzemanyagköltségeket, a szén-dioxid kibocsátást, illetve a járművek karbantartási költségeit is.
Ennek a legnagyobb szerepe egyelőre azoknál a termékeknél van, amelyeket hűtve kell szállítani. Az élelmiszerek nagy részénél például nem szakadhat meg a hűtési lánc, amíg a termelés helyétől eljut a kosaradig – gondoljunk csak bele, mekkora energiabefektetéssel járhat mondjuk az, ha mélyfagyasztott norvég rákocskákkal készítünk salátát, amihez egy kis olasz zöldborsót adunk, ami szintén mélyfagyasztva jut el Magyarországra. Ebben az esetben már azzal is rengeteget segít a fuvarozó cég, ha a hűtési igénynek akár csak egy részét megújuló energiával fedezi.
A szállításban a legnagyobb változás azonban az lesz majd, amikor a személyautókhoz hasonlóan elterjednek a zéró kibocsátású járművek, azaz a ZEV-ek (Zero Emission Vehicles), márpedig erre lehetséges, hogy nem sokáig kell várnunk: a világ egyik legnagyobb tanácsadó cégének, a PwC-nek a jelentése szerint 2030-ra a Európa, Kína és Észak-Amerika kamionjainak 30%-ka lesz ZEV, és öt évvel későbbre már 70%-ra(!) nő az arányuk az utakon.
Magától értetődne, hogy a vontatók és a pótkocsik hatalmas felületére napelemeket installáljanak akár már a gyártók, akár a fuvarozó cégek, hogy a Nap energiájából nyerjék a szállításra fordított árammennyiség minél nagyobb részét.
Az IT-háttér
A dolgok internete, azaz az IoT (Internet of Things), a szemünk előtt alakítja át radikálisan a logisztikát.Lehetővé teszi a logisztikai adatok egyszerű és gyors megosztását a szállítási lánc különböző szereplői között, az adatok ugyanis automatikusan továbbítódnak az eszközökről és rendszerekből, ami növeli a szolgáltatások átláthatóságát és a kommunikációt a beszállítók, raktárak és vevők között.
Az eszközök és gépek összekapcsolása önmagában is segíti a vállalatokat az energiahatékonyság javításában, a működési költségek csökkentésében és a vevői elégedettség növelésében, ám ez a hatékonyság is növelhető még, ha minél több kapcsolódási pont használ megújuló áramot:
Nyomon követés és elhelyezés
Az IoT lehetővé teszi az eszközök és áruk valós idejű követését és elhelyezését, ami nagy segítség a vállalatok számára, hiszen pontos információkat nyújt nem csak az áruk és járművek tartózkodási helyéről, de akár azok állapotáról is, és ideális esetben a járművek adattovábbítása ugyanúgy történhet zöld energiával, mint a beérkező adatok feldolgozása. Okos járművek és telematikai rendszerek segítségével ugyanakkor folyamatosan figyelemmel kísérhetők a járművek állapota, a sofőrök vezetési szokásai és az üzemanyag-felhasználás is, így a befektetett megújuló energia többszörösen megtérül, ugyanakkor még olyan extrákat is kaphatnak a vállalatok, mint hogy hatékonyabban tervezhetik a bejárt útvonalakat vagy akár a lehető legoptimálisabban időzíthetik a karbantartási munkálatokat.
Raktárkezelés és készletgazdálkodás
Az okos raktári rendszerek (például amelyek szenzorok és RFID-címkék segítségével működnek) pontos információkat szolgáltatnak a termékek mennyiségéről és állapotáról. Bár ezek a technológiák viszonylag kevés energiát használnak, megéri ezt a keveset is megújuló forrásból nyerni.
A társadalmi hatás
A logisztika általában nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős, a napelemek pedig segítenek csökkenteni környezeti lábnyomot, amivel hozzájárulnak a vállalatok fenntarthatósági célkitűzéseinek eléréséhez, ugyanakkor megfelelhetnek a mi (fogyasztók) egyre erőteljesebb elvárásainknak is: az energiatermelés decentralizálása és a napelemek széleskörű alkalmazása hozzájárul a fenntarthatóságon kívül az energiabiztonsághoz is, amely – főleg Magyarország helyzetét tekintve – egyre égetőbb kérdéssé válik.
A cikk szerzője Best Solar Kft., a napelemes szektor meghatározó szereplője, amely nemcsak a lakossági, de a vállalati piacon is rendkívüli tapasztalatra és szakértelemre tett szert.