Egy napelemes rendszer telepítése komoly befektetést jelent, pláne akkor, ha annak költségeit saját forrásból oldjuk meg, támogatási vagy pályázati lehetőségeket nem veszünk igénybe hozzá. Ezért aztán a legtöbb, telepítés előtt álló ingatlantulajdonos árérzékeny a piacon, így nem véletlen, hogy a szakértők felé érkező, első kérdésük mindig a rendszerár. Csakhogy a pontos összeget számtalan tényező befolyásolhatja. A cikk ezek egyik csoportjával foglalkozunk.
Árbefolyásoló tényezők
A napelemes rendszer kiépítési és bekerülési költségét a következő tényezők befolyásolhatják:
- a otthonunkban szükséges teljesítmény, illetve a fogyasztáshoz optimalizált rendszer méretei,
- a fizikai jellemzők: a rendszer kiépítéséhez használt panelek és más rendszerelemek minősége, teljesítménye, és hatásfoka,
- a kivitelezéshez kapcsolódó munkadíjak
- illetve a környezeti befolyásoló tényezők, így a tetőfelület tájolása, dőlésszöge valamint az úgynevezett árnyékhatás.
Ebben a cikkben most ez utóbbi tényezővel foglalkozunk. A napelemes rendszer kiépítésekor ugyanis ideális körülményekkel csak ritkán találkozhatunk, ezért a környezeti befolyásoló tényezőkkel szinte mindig számolnunk kell. Bár az ingatlantulajdonosok mindennek nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, jó, ha tudjuk, hogy néhány előnytelen adottság akár 25 százalékos, vagy annál nagyobb teljesítmény-veszteséget is okozhat a működés során. A három leginkább “teljesítményzabáló” tényező pedig az ingatlan adottságaival függ össze, ezért tulajdonosként jó, ha ismerjük ezeket.
A tető tájolása
A tetőfelület tájolása nem csak azért okozhat komoly gondot, mert ha az eltér az ideálistól, nehezen tudjuk utólag korrigálni, hanem azért is, mert ez okozhatja a legnagyobb gondot a telepítés során, sőt, akár meg is hiúsíthatja a kiépítést. Azt talán már mindenki tudja, hogy a tetőre telepített modulok akkor működnek a legoptimálisabban, ha déli irányú napsugárzás éri őket, vagyis minden más tájolási szög negatívan befolyásolja teljesítményüket. Így egy délkelet vagy délnyugati irányú tájolás akár 5 százalékos teljesítményvesztést is okozhat. Ha a tetőfelület keleti vagy nyugati irányú, ez a veszteség akár a 10-15 százalékot is elérheti. Vagyis adott energiatermelési igényhez a szakemberek ilyen esetekben nagyobb napelemes rendszert terveznek, hogy kiküszöböljék a teljesítményvesztésből fakadó csökkent energiatermelést.
A dőlésszög
Bár nem gondolnánk a rendszer költségeinek kiszámolásakor, mégis nagy súllyal bír, hogy milyen tetőfelületünk dőlésszöge. Ennek oka, hogy a panelek akkor képesek a leghatékonyabban működni, ha felületüket merőlegesen éri a beeső napfény. Hogy ezt elérjük, a tető dőlésszöge – amely optimális esetben 35-40 fokos – segíti a merőleges fényszöget. Vagyis, ha az optimálistól eltérő tetőnk építési szöge vagy lapostetővel rendelkezünk, azt kétféleképpen tudjuk orvosolni:
- Megfelelő, speciális tartószerkezettel módosíthatjuk és javíthatjuk a beesési szöget azonban ennek nagyobb költségei lesznek.
- A teljesítményvesztést nagyobb rendszer kiépítésével orvosolhatjuk, de ebben az esetben drágább lesz a telepített HMKE bekerülési költsége.
Árnyékhatás
Az árnyékhatás nem újdonság a napelemes rendszerek működésében, hiszen sokáig az volt a telepítések visszatartó ereje, hogy felhős, borús időben kevesebb energiát termelnek mint szikrázó napsütésben. Csakhogy árnyékhatást nemcsak az időjárás okozhat: különböző épületek, környezeti tárgyak, növények, fák is befolyásolhatják a modulok teljesítményét. Így előfordulhat, hogy a szomszéd háza vet árnyékot tetőnkre, a mellettünk álló fa ad árnyékot, de elég lehet egy villanyoszlop, egy tetőantenna vagy bármi más, ami visszavetheti a panelek teljesítményét. Ezekben az esetekben a modulok – mivel azok párhuzamosan kötöttek – mindig a legalacsonyabb teljesítményű panelhez igazodnak, így a teljesítményvesztés minden modul működésére kihat. Bár vannak újabb típusú panelek a piacon, amelyek működése kiküszöböli az árnyékhatásokat, ezek ára éppúgy magasabb, mintha a teljesítményromlás miatt nagyobb rendszert alakítanánk ki, hogy azzal fedezni tudjuk elvárt energiafogyasztásunkat.
A cikk szerzője Best Solar Kft., a napelemes szektor meghatározó szereplője, amely nemcsak a lakossági, de a vállalati piacon is rendkívüli tapasztalatra és szakértelemre tett szert.