Az elmúlt év energiaár-emelkedése alapvetően formálta át az energiafogyasztásról alkotott nézeteinket. Ami eddig egyértelmű és magától érthető volt, mára jelentősen megkérdőjeleződik: valóban nem tudunk élni ennyi kütyü nélkül? Vagy ha tudunk is, az csak átmeneti, és minden visszatér a régi kerékvágásba? Pedig az energiamértékletesség nemcsak az energiaszámláinknak jó, de fenntartható, megtérülő, kifizetődő napelemes beruházásaink számára is. Az ökológiai lábnyomunkról nem is beszélve.
Az energiafogyasztás mértéke és növekedési üteme évről évre drasztikus méreteket ölt. Ha csak az európai átlagot nézzük, az elmúlt 60 év alatt megduplázódott az évente elfogyasztott energiamennyiség háztartásonként. Pedig a minket körülvevő tárgyak, használati eszközök egyre energiahatékonyabbak, takarékosabbak, mégis egyre nagyobb az energiaéhségünk. Sőt, mindez országonként is jelentősen eltérő: míg egy amerikai nagyjából kétszer annyi energiát igényel, mint egy európai, addig egy norvég közel háromszor annyi energiát fogyaszt, mint egy görög, miközben a német kutatók szerint az energiamennyiségünk 75 százalékát megspórolhatnánk évente anélkül, hogy drasztikus komfortkülönbséget szenvednénk el.
Az energiadekadenciával a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet is foglalkozott, ők a 2000 wattos limitben határozták meg azt a maximumszintet, ami még nem változtatja meg a kényelemszintünket, vagyis ez a fogyasztási maximum a világ egy főre eső energiafelhasználását 1500 kgoe∗/évre teszi, míg a Global Commons Institute Contraction and Convergence javaslata személyenként évi 1255 kgoe-ra korlátozta az energiafelhasználást. Az egy főre jutó energiafelhasználás ezen szintjei a mai világátlag alatti 20-35 százalékos csökkenését eredményezné. Vagyis az energiatúlfogyasztás legalább akkora problémává vált, mint az energiaszegénység. Mert miközben a világ háromötödének korlátlan energia áll a rendelkezésére, addig mintegy hárommilliárd ember, vagyis a Föld teljes lakosságának kétharmada súlyos energiaszegénységben él.
∗ A kgoe, vagyis a kőolaj-egyenérték nem mást jelöl, mint azt, hogy az adott energia előállításához milyen tömegű olaj elégetésére lenne szükség. Mivel a nyersolajok égéshője különböző, a Nemzetközi Energiaügynökség IEA/OECD definícióját veszik általában alapul, ami szerint egy tonna olajegyenérték 41,868 GJ (11,63 megawattóra).
Mit tehetünk az energiatúlfogyasztás ellen?
Bár az elmúlt években hozzászoktunk a viszonylagosan olcsó és korlátlanul elérhető energiaforrásokhoz, a robbanásszerű energiadrágulás megmutatta, hogy ha akarunk, képesek vagyunk visszafogni a fogyasztásunkat anélkül, hogy annak drasztikusabb hatásait észlelnénk. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legutóbbi mérései szerint ugyanis a hazai lakosság éves villamosenergia-fogyasztása a HMKE-termelés előzetes becslését tartalmazó adatok alapján 8,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021. decemberében. Augusztustól decemberig pedig a villamosenergia-felhasználás 1,98 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző öt év hasonló időszakában. Ha a gázról van szó, abból is spóroltunk. A MEKH adatai szerint például tavaly novemberben 26 százalékkal kevesebb földgázt használtunk fel, mint egy évvel korábban.
Vagyis képesek vagyunk a tudatos fogyasztásra és az energiatakarékosságra is, ha az igazán húsbavágó. Ezen felbuzdulva nemcsak itthon, de a világban is egyre többen változtatnak az életmódjukon, és úgy alakítják át az életüket, hogy annak a lehető legkisebb környezeti hatása legyen, így pedig a lehető legkevesebb fizessenek az energiáért és ezzel együtt a kényelemért. Hogyan érdemes kezdeni?
Íme a zöld váltók néhány energia- és pénztakarékos tippje:
A minél nagyobb ingatlan az igazi pénznyelő
Az energiaárak drasztikus emelkedése óta látjuk, hogy egy kelleténél nagyobb ingatlan fenntartása egyszerűen pénzpazarlásnak számít: nemcsak az ingatlan magasabb energiafogyasztása, de havi fenntartási költségei, valamint a műszaki-esztétikai állagmegőrzése is sokszoros ráfordítást követel tőlünk. Ezért a legtöbben kisebb ingatlan után néznek, így spórolva időt, energiát és ezzel együtt rengeteg pénzt maguknak.
Kényelmi technológia: (meg)fizetünk érte
A minket körülvevő tárgyak túlnyomó része energiazabáló, ebből pedig a lehető legtöbbet gyűjtjük magunk köré. A kütyük, a konyhai eszközök nélkül szinte el sem tudjuk képzelni a mindennapjainkat, de egy teszt segítségével rájöhetünk, valóban szükségünk van-e rá. Dobozoljuk el egyesével őket, és figyeljük, szükségünk van-e rá, és ha igen, hányszor vennénk elő a dobozból. Naponta, havonta, vagy csak évente egyszer? Az esetek bizonyos részében a tesztet elvégzők rájöttek, hogy nem kell mindenhez elektromos eszközt vásárolni: miközben nem használtak elektromos konzervnyitót, rizsfőzőt, és más használati tárgyat, nem érezték nehezebbnek a mindennapjaikat az őket körülvevő kütyük nélkül.
Kisebb település, kisebb ökológiai lábnyom
Aki kisebb településre költözik, nemcsak a friss levegőért teszi. Sok esetben kertészkedik, veteményest tart, vagy ha erre nincs ideje, a helyi termelői piacon vásárol. A helyben megtermelt és eladott zöldség és gyümölcs pedig a lehető legkörnyezetkímélőbb, sőt, a település határain belül használt kerékpár is sokat tesz a fenntarthatóságért és az egészségünkért is.
Forrás:
- https://www.lowtechmagazine.com/2018/01/how-much-energy-do-we-need.html
- https://www.mekh.hu/download/5/95/31000/HaviRiport_villamosenergia_piacok_2022_12_pdf.pdf
- https://www.mekh.hu/2022-novembereben-26-szazalekkal-kevesebb-foldgazt-hasznaltunk-fel-mint-egy-evvel-korabban
A cikk szerzője Best Solar Kft., a napelemes szektor meghatározó szereplője, amely nemcsak a lakossági, de a vállalati piacon is rendkívüli tapasztalatra és szakértelemre tett szert.
