Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

A kivitelezés menete – így épül egy ház

egyetemi docens
A Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozatának elnökségi tagja.

Cikksorozatunk első részében megismerkedtünk az épületek tervezésének folyamatával, a szereplőkkel és a feladataikkal. Mostani írásunkban tovább haladunk a hazai építészet és épületkivitelezés bemutatásában és megvizsgáljuk a kivitelezés menetét. Bemutatjuk a résztvevőket, a felelősségi köröket, valamint a törvényi előírásokat is.

A kivitelezési folyamata elkezdődött a ház felépítésében.

Miután a tervdokumentációkkal modellezett épület megvalósíthatósága zöld utat kap az építéshatósági eljárás során, a kivitelezés folyamata kezdődik. Ehhez a folyamathoz azonban újabb szereplők munkájára lesz szüksége az épület megálmodójának, vagy a beruházónak.

Specifikus területek, eltérő szereplők

Természetesen itt is különféle szakterületekről, illetve szakági kivitelezőkről beszélünk, hiszen a speciális területek és tudások egymásra épülnek, valamint közös célt is szolgálnak.

A tervezők ettől a ponttól kisebb szerepet kapnak. Legfeljebb tervezői művezetést vagy az időközben megjelenő megrendelői igények, vagy optimalizálási szándékból szükségessé váló tervmódosítások elkészítését vállalják.

Ahogy a tervezés során, úgy a kivitelezésnél is hasonló szakági bontásban jelennek meg az egyes kivitelezők. Azonban a kivitelezési folyamatra is jellemző, hogy feladatban, időben és térben is elkülönülve vesznek részt a tevékenységben. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a különféle szakági kivitelezők munkáinak összehangolása és koordinálása a beruházó feladata. Ettől a felállástól ugyanakkor eltérhet, ha ezt a szerepet delegálja egy résztvevőre, aki generálkivitelezőként, vagy lebonyolítóként közreműködik a folyamatban. Sajnos hazánkban ez az utóbbi koordinátori tevékenység már nem végezhető hivatalos szerepkörben. A generálkivitelezői pozíciót betöltheti egy nagy piaci részesedéssel bíró, jónevű vállalkozás is, de ettől függetlenül bizonyos szakági feladatokat – vagy akár az összeset is – ez a cég is alvállalkozókkal fogja elvégeztetni. Hétköznapi példával élve: lehet, hogy a szomszédban lakó festő fogja a festést végezni, akit akár a beruházó is felkérhetett volna, nyilvánvalóan alacsonyabb díjért, mint amennyiért a generálkivitelező azt a beruházónak ki fogja számlázni.

Festő ipari alpinista.

A műszaki vezető és a műszaki ellenőr fontossága

Térjünk vissza a kivitelezési folyamat megkezdéséhez, ahol még több kihagyhatatlan szerepről kell szót ejtenünk.

Az egyik a felelős műszaki vezető (FMV) személye, aki azért felel, hogy minden a tervdokumentációnak megfelelően, vagy azzal egyenértékűen valósuljon meg. Ezt a szereplőt a kivitelező delegálja. Ez nagy felelősséggel járó feladat, hiszen egyszerre felel a fentiek szerint a megvalósításért és a megvalósítási folyamat szabályosságáért, ideértve akár a munkavédelmet, vagy a dolgozók állapotát.

Az építési folyamat egy komplex és időben is kiterjedtebb munka. Ellentétben egy klasszikus áruházi vásárlás esetével, ahol a pénztártól történő távozás után reklamációt már nem fogadnak el, a beruházó felel a kivitelezés folyamatos ellenőrzéséért. Amennyiben ehhez nincs szakértelme, ideje, akkor ezt a szerepét a műszaki ellenőr (ME) személyére ruházhatja. A műszaki ellenőrzést szokás a tervezőtől is megrendelni, hiszen ő tudja a legjobban, mit kell megépíteni. Viszont a szerteágazó szakterületek miatt a műszaki ellenőrzés is szakágakra bomlik, ahogy a tervezés is.

Út a használatbavételig

A műszaki ellenőr végigkíséri az építkezés folyamatát egészen az épület használatbavételéig, amikor a felelős műszaki vezető kiadja a felelős műszaki vezetői nyilatkozatot, ami révén a használatbavétel megtörténhet. Ekkor kapja meg az épület a házszámot és ekkor lehet bejelentkezni az ingatlanba.

Kész háznak akkor minősül amikor a műszaki vezető kiadja a felelős műszaki vezetői nyilatkozatot, ami révén a használatbavétel megtörténhet. Ekkor kapja meg az épület a házszámot és ekkor lehet bejelentkezni az ingatlanba.

Az eddig megismert és kezdetben átláthatatlannak tűnő szerepkörök, illetve szerepkör-megoszlások nem szólnak másról, mint a felelősség megosztásáról, amit a beruházónak éberen figyelnie kell.

Jogkövetkezmények és felelősök

Klasszikus esetben (300 négyzetméteres törvény) az állam már nem ellenőrzi a beruházó tevékenységét, amivel létrehozta az épített környezetet, hanem mindent a polgári jogra bíz.

Általános igazság, valamint elvárás is, hogy olyan épületet építsünk, ami nem vált ki később olyan kalamajkákat, mint a szomszéd kilátásának vagy benapozásának korlátozása. Valamint figyelembe kell vennünk azt is, hogy elkerüljünk olyan jogi felelősségre vonást, amit akár egy, a jóvoltunkból bekövetkezett káros épületsüllyedés válthat ki.

Ezeket a kellemetlenségeket az előző cikkben megismert, körültekintő tervezéssel lehet elkerülni. Amennyiben ezzel kapcsolatban mégis érvényesíthető kárigény merül fel, azért a tervező felel. 

A kivitelezés során elkövetett hibákért a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr (annak hiányában a beruházó) felelnek egyetemlegesen, személyi felelősséggel.

A kivitelezés teljes folyamatát jogszabály által előírtan az építési naplóban kell rögzíteni. Erre azért van szükség, hogy a folyamatok nyomonkövethetősége és rekonstruálhatósága biztosított legyen. A jogalkotó arról is gondoskodott, hogy ez akár percre pontosan történhessen egy digitális, az összes szereplő által hozzáférhető online felületen, az e-naplo alkalmazásban. Itt minden tevékenység, észrevétel, változás, elérhetőség, időjárási helyzet, munkások létszáma, helyszínen készült fénykép, utasítás rögzíthető és rögzítendő, visszadátumozási lehetőségtől mentesen. Ebben minden visszaélés, hanyagság nyomon követhető. Az építési napló a kivitelezési folyamat első számú dokumentuma, minden egyéb dokumentáció (kooperációs jegyzőkönyv, e-mailváltás, levél) másodlagos.

A cikk szerzője Dr. Andor Krisztián egyetemi docens, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozatának elnökségi tagja.

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!