Folytatódott a korábbi években erősödő tendencia, így a főváros mellett a legtöbb vármegyeszékhelyen csökkent az állandó lakosok száma. Közben pedig az legtöbb agglomerációs körzetben található település keresett költözési célpont volt – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében. Kiderül belőle az is, hogy Nógrád vármegyét milyen változások jellemezték és a különböző településeken a költözések következtében hogyan alakultak az átlagos négyzetméterárak.

Miért olyan népszerű az agglomeráció?

“A drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban csökkent a népesség, ezzel szemben azok vonzáskörzetében lévő legtöbb településen viszont nőtt. Sokan ugyanis kiköltözéssel válaszoltak az adott nagyváros viszonylag magas lakásáraira, a folyamatot erősítette az is, hogy a kamatok emelkedése miatt drágábbak lettek a lakáshitelek. Egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében ugyanakkora összegért nagyobb lakóingatlant lehet vásárolni. Ezt a lehetőséget pedig továbbra is sokan kihasználják. Emellett sok kistelepülés a falusi CSOK-nak köszönhetően ért el bővülést.”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Fontos azonban, hogy egy-egy település lakosságszám-változásánál nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulásáról: azaz a születések és halálozások különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.

Milyen változások történtek a vármegyében?

Az országos adatok alapján látszik, hogy egy év alatt Érd lakossága 821 fővel nőtt, ezzel a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb városa vezeti az országos rangsort. Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosság. A szóban forgó településeken az átlagos négyzetméterárak 4-21 százalékkal 661-813 ezer forintra emelkedtek. A másik végletet a lakosságszámot tekintve zsugorodó vármegyeszékhelyek és a budapesti kerületek képviselik. Az ingatlanok a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak a nagyvárosokban, ennek az oka, hogy az arányokat tekintve jellemzően 1 százalék körüli mértékben esett vissza a népesség, így is marad kereslet az ottani lakásokra.

Az országos tendencia sok vármegyében látható, Nógrádban viszont kicsit más a helyzet, vannak települések, amelyek több lakosnak adnak helyet, az ingatlanárakon ez azonban nem feltétlenül látszik. Az ingatlan.com elemzése szerint Salgótarjánban 471 fővel, 1,4 százalékkal mérséklődött a lakosok száma egy év alatt. Ezzel párhuzamosan a vármegyeszékhely átlagos négyzetméterára 15 százalékkal 240 ezer forintra nőtt a kínálati piacon.

A vármegyén belül Palotás és Nézsa lakosságszáma 34 illetve 32 fővel, 2 és 2,5 százalékkal emelkedett. Az átlagos négyzetméterárak ezeken a településeken 239 és 258 ezer forintot tettek ki, előbbi 8 százalékos drágulást, utóbbi stagnálásnak felel meg.