Folytatódott tavaly a korábbi években is jellemző tendencia: a főváros mellett a legtöbb vármegyeszékhelyen csökkent az állandó lakosok száma, míg a nagyvárosok vonzáskörzeteiben számok településen emelkedés következett be – erre jutott az ingatlan.com legfrissebb elemzése. Az összeállítás ismerteti továbbá, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyét milyen változások jellemezték és a különböző településeken a költözések következtében hogyan alakultak az átlagos négyzetméterárak.

Milyen változások történtek a vármegyében?

Az ingatlan.com elemzése szerint Győr-Moson-Sopron vármegyében Győrben 1133 fővel, majdnem 1 százalékkal csökken az állandó lakosok száma egy év alatt. Ezzel párhuzamosan a vármegyeszékhely átlagos négyzetméterára 20 százalékkal 722 ezer forintra nőtt a kínálati piacon. A vármegyén belül Győrzámoly, Győrújbarát, Koroncó és Nagycenk lakosságszáma 135-200 fővel emelkedett. Közben az átlagos négyzetméterárak 17-55 százalékkal 517-780 ezer forintra emelkedtek.

Győr-Moson-Sopron vármegyei lakáspiac értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a vármegyeszékhely egyetemváros, ez pedig pluszkeresletet nyújt a piacnak. Emellett a vármegye határhoz közel eső településeinek egy része az ingázók körében számít népszerű célpontnak.

Miért olyan népszerű az agglomeráció?

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az országos lakáspiacot meghatározó trendekről azt mondta:

“A drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban csökkent a népesség, ezzel szemben azok vonzáskörzetében lévő legtöbb településen viszont nőtt. Sokan ugyanis kiköltözéssel válaszoltak az adott nagyváros viszonylag magas lakásáraira, a folyamatot erősítette az is, hogy a kamatok emelkedése miatt drágábbak lettek a lakáshitelek. Egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében ugyanakkora összegért nagyobb lakóingatlant lehet vásárolni, ami sokaknak jelent jó lehetőséget.”

Azt azonban figyelembe kell venni egy-egy település lakosságszám-változásánál, hogy nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulásáról: azaz a születések és halálozások különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.

Az országos adatokból pedig kiderül, hogy egy év alatt Érd lakossága 821 fővel nőtt, ezzel a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb városa vezeti az országos rangsort. Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosság. A szóban forgó településeken az átlagos négyzetméterárak 4-21 százalékkal 661-813 ezer forintra emelkedtek. A másik végletet a lakosságszámot tekintve zsugorodó vármegyeszékhelyek és a budapesti kerületek képviselik. Az ingatlanok a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak a nagyvárosokban, ennek az oka, hogy az arányokat tekintve jellemzően 1 százalék körüli mértékben esett vissza a népesség, így is marad kereslet az ottani lakásokra.