Éves összevetésben még jelentősen emelkedtek az árak az országos lakáspiacon, de januárhoz képest sokkal kisebb ütemű a drágulás. Ehhez a trendhez passzolnak a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei adatok és a vármegyeszékhelyé is – áll az ingatlan.com friss vármegyei lakáspiac alakulását bemutató elemzésében.

Jászberényben a szolnokinál is nagyobb a lassulás

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az eladó használt lakások átlagos négyzetméterára 275 ezer forint volt idén májusban, ez 21 százalékos éves növekedést jelent, és 4 százalékkal haladja meg a januári szintet, azaz egyértelmű az árak lassulása. A két nagyváros is ezen az úton jár.

A szolnoki 450 ezer forintos ár 17 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, míg az év elejéhez képest 5 százalékos emelkedést jelent. Jászberényben még jobban látszik a megtorpanás: a mostani 422 ezer forintos négyzetméterár 3 százalékkal haladja meg a tavalyit. A januárihoz képest lényegében stagnálásról van szó. Tiszafüreden szintén ilyen trendről árulkodnak a számok jelenlegi 378 ezer forintos négyzetméterár 20 százalékos többlet tavalyhoz képest, januárhoz képest viszont 2 százalékos csökkenés.

“Már tavaly nyáron látni lehetett, hogy véget ért a lakáspiaci drágulás az országos piacon, ezt a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják, hiszen tartós emelkedés után a múlt év utolsó három hónapjában az előző negyedévhez képest országos szinten 2,6 százalékkal csökkentek a lakásárak.”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az országos tendenciákat jellemezve.

A korábbi évekhez képest tehát visszafogottabb lett a lakáspiac, ami egyebek mellett azzal magyarázható, hogy a mindennapi kiadások emelkedése és a gazdasági bizonytalanság miatt sokan későbbre tolták a lakásvásárlást.

Gazdasági mutatók feszülnek egymásnak

Ahogy az ország minden részében, Jász-Nagykun-Szolnokban is több tényezőtől függ a lakáspiaci forgalom alakulása, például a fizetések mértékétől. Bár vármegyében tavaly a nettó keresetek több mint 17 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, ám az országos 14,5 százalékos inflációval korrigált reálbérmutató csupán 2 százalékos emelkedésről tanúskodott.

A munkanélküliségi ráta a vármegyében jóval magasabb a 3,9 százalékos országos átlagnál, ugyanis itt több mint 5 százalékos volt tavaly. Ezek a mutatók annak ellenére viszonylag gyengék, hogy iparilag fejlett térségről van szó, az egy főre jutó termelési érték ugyanis 8,3 millió forint volt tavaly, ami 48 százalékkal haladja meg az országos átlagot.

A lakáspiaci aktivitás fokozódásához hosszú távon a reálbérek és a vásárlóerő növekedésére lenne szükség. Plusz a lakáshitelkamatok csökkenése is ezt a folyamatot támogatná.