Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Hova költöztek a legtöbben Komárom-Esztergom megyében? – Hogyan változtak a lakásárak az agglomerációs településeken?

  • 2022. március 28.

A kiköltözések továbbra is kulcsszerepet kapnak az országos, ezen belül a Komárom-Esztergom megyei lakáspiacon is – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely bemutatja, hogy mely Komárom-Esztergom megyei településeken nőtt a legnagyobb mértékben a lakosok száma egy év alatt és ezzel párhuzamosan hogyan változott az új és használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára a kínálati piacon.

Fogyatkozó nagyvárosok, gyarapodó vonzáskörzetek

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az elemzést kommentálva azt mondta:

2021-ben is nagyon sokan választották Budapest és a nagyvárosok helyett a környékbeli településeket. A folyamatnak lendületet adott 2020-ban az úgynevezett karanténhatás, amelynek eredményeként számos család a városi lakásából kerttel, udvarral rendelkező házba költözött. Ezeknek a kínálata az agglomerációs körzetekben tavaly szélesebb és megfizethetőbb volt szinte az egész országban. A hivatalos adatok szerint mind a 18 megyeszékhelyen csökkent a lakosok száma. Idén január elején összesen 1,648 millióan laktak a szóban forgó nagyvárosokban, több mint 21 ezer fővel – azaz 1 százalékkal – kevesebben, mint egy évvel korábban.

A szakember hozzátette, figyelembe kell venni a lakosságszámok változásánál, hogy azt nemcsak a költözések, hanem a természetes demográfiai események, a születések és halálozások is befolyásolják.

Minden(ki)t visz az agglomeráció

Az ingatlan.com elemzése szerint az országos piacot nézve – 2022 és 2021 januárja között – Érd bővült a legnagyobb mértékben, a Budapest mellett lévő város lakossága 1445 fővel – 2,1 százalékkal – közel 72 ezresre nőtt. A népszerűség egyértelműen látszik a helyi ingatlanpiacon, hiszen az Érden eladásra kínált új és használt lakóingatlanok – lakások, sor-, iker- és családi házak – átlagos négyzetméterára idén február végén 717 ezer forint volt, ez pedig kiugró, 35 százalékos drágulást jelent az egy évvel korábbihoz képest. Érd után az országos toplista második helyén a nyugati határ mentén lévő Rajka áll 567 fős növekedéssel, a harmadik pedig Gyömrő, amely szintén a fővárosi vonzáskörzethez tartozik, utóbbi településen a 394 fős növekedéssel párhuzamosan 23 százalékos drágulás ment végbe a lakáspiacon.

Az országos trendek a Komárom-Esztergom megyei piacon is jól láthatóak. A megyeszékhelyen, Tatabányán 974 fővel csökkent a lakosok száma, Esztergomból pedig 241-en “távoztak”.  Ezzel párhuzamosan több környékbeli település és üdülőkörzet növekedést könyvelhetett el.

“Fontos megjegyezni, hogy a nagyvárosokban a kiköltözések ellenére nem csökkentek az átlagos négyzetméterárak. Az eladó lakóingatlanokra azért továbbra is van kereslet. Tatabányán 34 százalékkal, Esztergomban 35 százalékkal nőtt 546 ezer, illetve 480 ezer forintra az eladó új és használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára”

– tette hozzá Balogh László.

A megyében például Vértesszőlős, Szomód, Kesztölc, Naszály, Tarján és Mogyorósbánya lakosságszáma 34-56 fővel nőtt. Ezzel párhuzamosan

  • Vértesszőlősön 57 százalékkal 426 ezer forintra,
  • Szomódon 54 százalékkal 412 ezer forintra,
  • Kesztölcön 55 százalékkal 355 ezer forintra,
  • Naszályon 95 százalékkal 363 ezer forintra,
  • Tarjánban 32 százalékkal 335 ezer forintra,
  • Mogyorósbányán 80 százalékkal 311 ezer forintra emelkedett az eladásra kínált lakóingatlanok átlagos négyzetméterára.

Marad ez a trend? 

Balogh László szerint az ingatlanpiacon látható év eleji mozgások alapján várhatóan folytatódhat a nagyvárosok vonzáskörzetében található települések lakáspiacának erősödése. A háborús helyzet miatt bekövetkező gazdasági és pénzügyi változások azonban jelentősen átalakíthatják a nagyvárosok lakáspiaci kilátásait. A változások egyik lehetséges kimenetele lehet a befektetők részéről indított lakáseladási hullám, ami az árak jelentős korrekcióját vagy csökkenését eredményezheti. A szakember úgy véli, a saját célra lakást vásárlók számára az állami és jegybanki támogatott hitelek, illetve a csok és falusi csok szerepe pedig jelentősen felértékelődhet.

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!