Miközben a fővárosban és a megyeszékhelyeken 0,4-1,9 százalékkal csökkent a lakosok száma, a nagyvárosok vonzáskörzetében több településen is növekedés történt. Ez a lakóingatlanok árában is látható.
A nagyobb városok zsugorodásával párhuzamosan a vonzáskörzetükben lévő települések növekedést értek el, ez lényegében az egész országra jellemző – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely a hivatalos adatok alapján megvizsgálta, melyik településen mennyivel nőtt a lakosok száma az egy évvel korábbihoz képest és ennek fényében hogyan alakultak az eladásra kínált használt lakóingatlanok – lakások, sor-, iker- és családi házak – átlagos négyzetméterárai.
Lakosok, városok és települések
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta:
„az országos adatok szerint a legnagyobb népességnövekedést elérő települések között fölényben vannak a fővároshoz közeli, vagyis a budapesti agglomerációba tartozó települések. Fontos azonban, hogy a bővülés az odaköltözések mellett a természetes növekedést, vagyis a születések és halálozások különbségét, valamint az egyéb okokból történő lakcímbejelentkezéseket is magában foglalja.”
Budapesten és a megyeszékhelyeken is csökkent a népesség 2020 és 2021 januárja között, mégpedig 0,4-1,9 százalékkal. Közben pedig az ominózus központi városok környékén több település népessége gyarapodott. Heves megyeszékhelyén 1,2 százalékkal 51 ezer főre csökkent a népesség. A megyében az egri agglomerációhoz tartozó – komolyabb ingatlanínálattal rendelkező – települések közül például Ostoroson 4 százalékkal gyarapodott a lakosság egy év alatt, Egerszalókon és Andornaktályán pedig egyaránt 2,3 százalékkal nőtt a lakosok száma. Ezeken településen az átlagos négyzetméterárak 2020 januárja óta 17-63 százalékkal 249-367 ezer forintra emelkedtek. A gyarapodó népességű egri agglomerációs települések közül többek között Makláron és Noszvajon volt jelentősebb drágulás, az átlagos négyzetméterárak 8-14 százalékkal 220-286 ezer forintra emelkedtek.
Mi vár a piacra?
Balogh László elmondta azt is, hogy a karanténhatás is hozzájárult a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez közeli települések népszerűségének növekedéséhez: a járvány miatt elrendelt korlátozások hatására egyre többen kezdtek érdeklődni a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt. Emellett a korábban megkezdett családiház-építkezések befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben. A lakások energiafogyasztására vonatkozó előírások ugyanis eredetileg 2020 végétől szigorodtak volna, igaz, végül meghosszabbították a határidőt, ennek ellenére sok építkezés már a múlt évben befejeződött. Az árak alakulásáról azt mondta, hogy a megyeszékhelyek többségében az egy év alatt bekövetkezett népességcsökkenés ellenére emelkedtek az árak, ahogy a népességgyarapodást elkönyvelő agglomerációs települések többségében is. Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a nagyvárosok népessége saját méretükhöz képest viszonylag alacsony mértékben csökkent, ezért bőven maradt kereslet az adott városban. Az agglomerációs települések pedig jellemzően olcsóbbak, mint a megyeszékhely, ez pedig az előbbiek mellett extra keresletet és áremelkedést generált.
Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár az országos lakáspiac, mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek – például a lakásfelújítási támogatásnak és a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésének – köszönhetően.
