Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Fókuszban a debreceni vonzáskörzet – Mi történt a Hajdú-Bihar megyei lakáspiacon?

  • 2021.06.03.

Valamennyi megyeszékhelyen és Budapesten is csökkent a népesség. Az érintett városok agglomerációjában pedig több település gyarapodott.

A nagyobb városok zsugorodásával párhuzamosan a vonzáskörzetükben lévő települések növekedést értek el, ez lényegében az egész országra jellemző – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely a hivatalos adatok alapján megvizsgálta, melyik településen  mennyivel nőtt a lakosok száma az egy évvel korábbihoz képest és ennek fényében hogyan alakultak az eladásra kínált használt lakóingatlanok – lakások, sor-, iker- és családi házak – átlagos négyzetméterárai. 

Lakosok, városok és települések

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta:

“az országos adatok szerint a legnagyobb népességnövekedést elérő települések között fölényben vannak a fővároshoz közeli, vagyis a budapesti agglomerációba tartozó települések. Fontos azonban, hogy a bővülés az odaköltözések mellett a természetes növekedést, vagyis a születések és halálozások különbségét, valamint az egyéb okokból történő lakcímbejelentkezéseket is magában foglalja.” 

Budapesten és a megyeszékhelyeken is csökkent a népesség 2020 és 2021 januárja között, mégpedig 0,4-1,9 százalékkal. Debrecenben a népesség 0,6 százalékkal csökkent. Közben pedig a megyeszékhelyek, így Debrecen környékén több település népessége gyarapodott. 

A tágabban vett debreceni agglomerációhoz tartozó – komolyabb ingatlanínálattal rendelkező – települések közül Bocskaikert lakossága egy év alatt majdnem 5 százalékkal nőtt, így meghaladta a 3800 főt 2021 elején. Az eladásra kínált használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára pedig idén májusban 332 ezer forintot tett ki, ami 5 százalékos emelkedésnek felel meg. A debreceni agglomerációs települések közül népességgyarapodást ért el többek között Hajdúbagos, Hajdúsámson és Ebes, ezeken a településeken az átlagos négyzetméterár 17-39 százalékkal 257-350 ezer forintra nőtt. 

Mi vár a piacra?

Balogh László elmondta azt is, hogy a karanténhatás is hozzájárult a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez közeli települések népszerűségének növekedéséhez: a járvány miatt elrendelt korlátozások hatására egyre többen kezdtek érdeklődni a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt. Emellett a korábban megkezdett családiház-építkezések befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben. A lakások energiafogyasztására vonatkozó előírások ugyanis eredetileg 2020 végétől szigorodtak volna, igaz, végül meghosszabbították a határidőt, ennek ellenére sok építkezés már a múlt évben befejeződött. Az árak alakulásáról azt mondta, hogy a megyeszékhelyek többségében az egy év alatt bekövetkezett népességcsökkenés ellenére emelkedtek az árak, ahogy a népességgyarapodást elkönyvelő agglomerációs települések többségében is. Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a nagyvárosok népessége saját méretükhöz képest viszonylag alacsony mértékben csökkent, ezért bőven maradt kereslet az adott városban. Az agglomerációs települések pedig jellemzően olcsóbbak, mint a megyeszékhely, ez pedig az előbbiek mellett extra keresletet és áremelkedést generált.

Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár az országos lakáspiac, mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek – például a lakásfelújítási támogatásnak és a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésének – köszönhetően. 

Keress eladó/kiadó ingatlanokat

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!