A magyarországi lakáspiacnak az utóbbi években támaszt nyújtott az állami lakástámogatási rendszer. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény részesedése a használt lakások piacán növekedett – derül ki legújabb elemzésünkből, amely a lakáspiaci kereslet alakulását vizsgálta 2016-ig visszamenőleg, egyben bemutatja a CSOK piaci szerepét is.
Túl az 1500 milliárdon
Az állami lakástámogatási rendszert, a Családi Otthonteremtési Kedvezményt 2015 közepén vezették be, 2021 végéig 656 milliárd forinthoz jutott 206 ezer család.
“A lakástámogatási rendszer a 2016-ban történt bővítéssel kapott nagyobb lendületet a legalább három gyermekkel új lakásba költözőknek nyújtott 10 milliós támogatással. Ezt követően a CSOK szinte minden évben új elemmel bővült. 2016-ban lett először ötszázalékos az új lakások áfája. 2018-ban a kétgyermekesek számára is megnyílt az államilag támogatott lakáshitel lehetősége. 2019-ben elindult a babaváró kölcsön és a falusi CSOK, 2021-től pedig a CSOK-os vevők az illetékmentességen kívül az új lakások áfáját is visszaigényelhették. Összességében a CSOK keretében a vissza nem térítendő és visszafizetendő támogatások összege 1533 milliárd forintot tett ki 2021 végéig.”
– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az ingatlan.com szakértője szerint a CSOK-os támogatások a legtöbb esetben a továbblépést segítették lakhatási szempontból. A családok a meglévő otthonuk árát is beforgatták a következő vételárába. A CSOK folyamatos bővítésére azért is szükség volt, mert a támogatások hatását beárazta a piac. Ez pedig valamelyest a dráguláshoz is hozzájárult.
Az adatokból látható továbbá, hogy a lakosságarányos adatok alapján a rendszer indulása óta Győr-Moson-Sopron, valamint Pest megyében igényeltek a legtöbben CSOK-os támogatást. Szintén nagy volt az érdeklődés Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyékben is. Érdekesség, hogy a CSOK elindulása óta gyermektelenül az igénylők 1,4 százaléka vállalta legalább három gyermek világrahozatalát. Az ingatlan.com szakértője szerint a bővülő támogatások mellett a családok reálisan mérték fel lehetőségeiket. Vagyis nem vállaltak teljesíthetetlen célokat.
Hogyan alakult a kereslet a fővárosban és azon kívül?
Az ingatlan.com elemzését ismertetve a szakember ismertette, hogyan alakult a lakáspiaci kereslet a CSOK kibővítése után a budapesti és a fővároson kívüli lakáspiaci kereslet. A fővárosban 2017, 2018 és 2019 januárjában 20-32 százalékkal többen érdeklődtek az eladó új és használt lakások iránt. Ezt követően azonban a 2016 eleji szint alatt volt a kereslet.
“A fővárosban 2019-ben már olyan szintre emelkedtek az árak, ami miatt már kevesebb adásvétel történt. 2020-ban a koronavírus járvány visszafogta vissza a keresletet, amely azóta a 2019-es szint alatt stabilizálódott. Ráadásul a szomszédunkban zajló háború és a lakáshitelek drágulása miatt jelentős keresletélénkülés idén nem várható Budapesten a korábbi évekhez képest.”
– fogalmazott Balogh László.
A fővároson kívüli lakáspiacon más forgatókönyv érvényesült. Minden év januárjában jelentős volt a keresletbővülés. Az egyik csúcs 2019 januárjában volt, akkor 120 százalékkal volt magasabb az érdeklődők száma, mint 2016 elején, az abszolút rekordot pedig 2021 januárjában született, amikor 140 százalékos növekedésről volt szó. Az idén is pluszban maradt a piac: 2022 januárjában 91 százalékkal nagyobb volt a kereslet, mint 2016 elején.
A lakáspiac forgalmát nézve pedig látható, hogy 2016 és 2019 között az egyes években 141-155 ezer használt lakás cserélt gazdát. Ezzel párhuzamosan a használt lakások vásárlására szóló CSOK-os szerződések száma 16-18 ezer között alakult, azaz a támogatások aránya 11-12 százalékos volt. 2020-ban és 2021-ben nőtt a CSOK részesedése: tavalyelőtt 125 ezer használt lakás kelt el, 2021-ben pedig az ingatlan.com becslése szerint 140 ezer. Ehhez pedig 21 és 27 ezer CSOK-os szerződés párosult, ami 17 és 19 százalékos részesedésnek felel meg. Balogh László szerint a CSOK egyre nagyobb szerepet kapott a lakáspiacon a folyamatos drágulás miatt. Idén és jövőre pedig az új lakások piacán kaphat nagyobb hangsúlyt. Ennek oka a lakásépítések várható növekedése lehet.
