A szélgenerátor villamos energiává alakítja a szélenergiát. A mozgó levegő a lapátjainak (rotornak) feszül, forgásra kényszerítve azokat. Az így keletkezett forgó mozgást a generátorok árammá alakítják.
Kis magasságokban gyorsan változik a szél iránya és intenzitása, a turbulens áramlás miatt ezek a szerkezetek csak kevés energiát képesek megtermelni. Ezért a szélgenerátorokat jóval a terepszint és a tereptárgyak fölé érdemes emelni az egyenletes és lassan változó irányú erős széljárás biztosításának érdekében. Minél magasabban van a generátor, annál drágább a beruházás, hiszen stabilabb oszlopot kell építeni. Vannak azonban olyan függőleges tengelyű szélgenerátorok, amelyek a széliránytól függetlenül már lassabb légmozgást is jól hasznosítanak. A szélgenerátor kiegyensúlyozottabban tud energiát termelni, mint a napelem, hiszen éjszaka is fújhat a szél. Magyarország európai viszonylatban mérsékelten szeles terület, az átlagos földfelszíni szélsebesség 3-5 m/s körül mozog. Ez megfelel a belépési szélsebességnek, amikor a szél energiát kezd el termelni, vagyis elkezdi tölteni az akkumulátort. Energetikai szempontból azok a helyszínek ígéretesek, ahol a telepítés tervezett magasságában a várható évi átlagos szélsebesség legalább 6 m/s.
Nálunk főként a Kisalföldön, a Dunántúl északi területein és az Északi-középhegység egyes vidékein érhetünk el kiemelkedő teljesítményt a szélkerekekkel. Ezért is találkozhatunk a Kisalföldön óriási méretű szélgenerátorokkal. Az ország nagyobb részén inkább a napenergia jöhet számításba.