A közös költség a társasház a közös tulajdonú épületrészeinek, épületberendezéseinek, lakásainak (például házfelügyelő lakása) és nem lakás céljára szolgáló helyiségeinek fenntartási költségeit, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásait jelenti.
A közös költségből tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint veszik ki a részüket, hacsak a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.
A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:
- a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén az érintett költségnemeket és a számítás módját,
- ha vannak a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások, akkor azok elszámolásának és a megfizetésének szabályait (ilyen lehet például a távhő- vagy a vízdíj, ha nincs lakásonként mérőóra),
- hogy mi a teendő, ha valakinek közösköltség-hátraléka van (a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felszólítja a fizetésre a határidő megjelölésével; ha ez eredménytelen, bírósági fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezhetik, vagy akár jelzálogjogot jegyezhetnek be a lakásra stb.),
- ha képeznek felújítási alapot, akkor a hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabályait.
A közös képviselőnek (az intézőbizottság elnökének) a hátralékos tulajdonostárs részére – az ismert lakóhelyére, illetőleg levelezési címére – igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a hátralékos tulajdonostárs a legalább két alkalommal megkísérelt kézbesítés ellenére nem vette át.
A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem kereste” jelzéssel a közös képviselőhöz (az intézőbizottság elnökéhez) visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).
Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tulajdonostárs nyilvántartásba vett új lakó- vagy tartózkodási helyéről, székhelyéről, telephelyéről az illetékes jegyző, illetőleg a központi szerv adatot szolgáltat, a kézbesítési vélelem az új adat szerinti címre legalább két alkalommal megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetében áll be.
A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.
Ha bővebben is olvasnál az elmaradt közös költség helyzetéről, kattints a cikkre: Társasházi dilemma: elmaradt közös költség és közműdíj