ingatlan-nyilvántartás
Az ingatlan-nyilvántartás közhitelesen, településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait (település neve, ingatlan fekvése, helyrajzi szám, művelési ág, tulajdonos stb.), az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket. Az ingatlan-nyilvántartást a földhivatal vezeti.
Az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetését földhivatali bejegyzésnek nevezzük. A jogok és tények keletkezését, módosulását, megszüntetését a földhivatal bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba, az adatváltozást átvezeti.
Elindult az e-intlannyilvántartás
2025. január 15-től elindult és fokozatosan kerül bevezetésre az elektronikus lakóingatlan-nyilvántartás, melyen keresztül lehetőség nyílik az ügyintézési folyamat teljes körű lebonyolítására. A rendszer bevezetése fokozatosan történik, így bár a nyilvántartás elektronikus, a papíralapú ügyintézésre még hónapokig lehetőség lesz a földhivatalokban.
Az elektronikus nyilvántartásról bővebben az alábbi cikkünkben olvashatsz:
Az ingatlan-nyilvántartás részei
- Tulajdoni lap: tartalmazza az adott ingatlanra vonatkozó számszerű adatokat, a tulajdonosi, kezelői, használói jogokat, az egyéb bejegyezhető jogokat és tényeket. Bővebben a tulajdoni lap szócikkben.
- Ingatlan-nyilvántartási térkép: az állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya, amelyben szerepel a település neve, a térképszelvény száma, a település közigazgatási határvonala, a belterület és külterület határvonala, a földrészlet határvonala és helyrajzi száma, az épület, alrészlet stb.
- Okirattár: a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, kérelmeket, megkereséseket és az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza.
Alapelvei
- A közhitelesség elve: Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok, tények, jogok hitelesnek tekintendők.
- A nyilvánosság elve: az ingatlan-nyilvántartás adatait bárki megtekintheti.
- A bejegyzés elve: egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. Pl. a tulajdonjog a bejegyzéssel keletkezik.
Kérelemhez kötöttség elve: a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére irányuló eljárás az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul. - A rangsor elve: Az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyzések sorrendjét az az időpont határozza meg, amikor a kérelmezõ beadványát benyújtotta. A beadványok beérkezési sorrendjét be kell tartani.
5.Az okirati elv: az ingatlan-nyilvántartás adatait csak érvényes és bejegyzésre alkalmas okirat alapján lehet megváltoztatni. - A teljesség elve: az ingatlan-nyilvántartás az ország területén lévő valamennyi ingatlant nyilvántartja.
- A kötelező használat elve: az ingatlanokkal kapcsolatos eljárásokban az ingatlan-nyilvántartás adatait kell felhasználni.