Mérnök és mérnök közötti különbség

Sokan a mérnök megnevezést gyűjtőfogalomnak gondolják, így hibát követünk el, ha a mérnökök közé egyenlőségjelet teszünk. A szakági, szakterületi, valamint szaktudásbeli különbségek miatt mérnök és mérnök között jelentős különbség van. Amikor egy mérnök szaktudására mint tervezőként, szakértőként, vagy kivitelezőként számítunk, fontos tudni, hogy szakmai jogosultságát egy szerteágazó kamarai rendszer biztosítja. Ebbe a folyamatba nyújtunk most betekintést.

A szükséges tudás megszerzése

Annak érdekében, hogy egy leendő mérnök olyan képességekre tegyen szert a tanulmányai során, melynek birtokában képessé válik egy épület adott szakági megtervezésére, kivitelezésének szakszerű lebonyolítására, hibáinak feltárására, egy összetett megfelelési szabályzat szerinti jogosultságoknak kell előzetesen megfelelnie.

Olvasd el az építészetet és a szakágakat bemutató, korábbi cikkünket is.

Miért fontos a szakterületek szétválasztása? Azért, mert nem létezik polihisztor diploma. Gondoljunk bele: adott egy orvosi diplomával rendelkező fogorvos és egy belgyógyász. Akkor érezzük magunkat a legnagyobb biztonságban, ha mindkét orvos a saját területén gyógyít minket. Annak ellenére is, hogy mindkét szakember átfogó ismeretekkel és orvosi diplomával rendelkezik.

Szakterületek és felelősségvállalás

Nagyon fontos kiemelni, hogy minden mérnök csak a saját szakterületén végezhet tevékenységet és ebből adódóan csak azokon a szakterületeken tud felelősséget vállalni.

Ezt jól szemlélteti egy régebbi bírósági párbeszéd, ami a bíró és a tanúként beidézett műegyetemi építészmérnöki kar dékánja között zajlott. Az eljárás során egy épületben bekövetkezett kazánrobbanási ügyet vizsgáltak, amiben az építész felelősségre vonása okán történt az alábbi diskurzus: 

– bíró: Az épületben bekövetkezett robbanás, ami az igazságügyi szakértői vélemény alapján a nem megfelelő kazánrendszer megtervezéséből fakad, mennyiben felelős a tervező?

 – tanú (dékán): Az építészmérnöki karon a diákok nem tanulnak fizikát, így ilyen irányú kompetenciával sem rendelkeznek a végzett hallgatók. A robbanásért az építész nem lehet felelős. A robbanásért az épületgépész kolléga lehet felelős, amennyiben a megrendelő erre kért fel szakembert. Ha ez nem történt meg, akkor a megrendelőnek kell felelnie a bekövetkezett esetért.

A fenti anekdota jól szemlélteti, hogy az építész sem ért mindenhez. Ilyen esetben már csak egy dolgot vizsgál az igazságszolgáltatás: kötöttek-e generáltervezői szerződést az építésszel. Márpedig az építész a családi házak esetében általában csak építésztervezésre szokott szerződést a megrendelő orra alá dugni. Jobb esetben pedig részletesen kifejtik, hogy mely szakági tervezésre terjed csak ki a szerződés (itt szoktak a lényegesebb pontok és felelősségi körök elsikkadni).

Kamarák

Azokat a mérnöki képességeket, melyek elengedhetetlenek valamely építéssel kapcsolatos feladat felelős elvégzéséhez, a mérnöki kamarák szabályozzák a mérnöki jogosultságok megadásával. Ilyen kamara a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara.

A kamarák kiemelt szerepét a legjobban akkor tudjuk megérteni, ha úgy tekintünk rájuk, mint egy mérnöki önkormányzatra, mely a felsőoktatásból kikerülő mérnököket látja el jogosítványokkal és kíséri végig az aktív pályafutásukat.

Ebből az látszik, hogy előbb volt a feladat és csak azután találták ki hozzá a módszert. Így a mérnöki szakmai műhelyek teremtették meg azokat az igényeket, melyek mentén a felsőoktatási intézmények kialakították a tananyagot, valamint a követelményeket.

Azok a hallgatók, akik mérnökként az épített környezettel kívánnak foglalkozni, rendszerint az építész-, vagy építőmérnöki képzések valamelyikén szereznek alapvető, elsősorban elméleti kompetenciákat és lehetséges, hogy valaki egyszerre több kompetenciára is szert tesz a tanulmányai során.

A Magyar Mérnöki Kamara

A kamarák, így a Magyar Mérnöki Kamara is elsősorban azt a feladatot látja el, hogy olyan mérnököknek biztosít szakmai felelősséggel járó mérnöki jogosultságokat, akik az adott szakterületen bizonyítottan rendelkeznek megfelelő tudással és szakmai gyakorlattal.

Itt látszik először “élesben” a rendszer problémája. Egy egyetemi tanulmányait befejező építőmérnöknek felesleges szakmai jogosultságért folyamodnia, hiszen a tervezői jogosultságot 5 év, szakértői jogosultságot 8 év bizonyítottan a gyakorlatban eltöltött idő megszerzéséhez kötik. A kamarába eddig azok a mérnökök léptek be, akik a szakmai életük során feljebb léptek, és igényük lett a szakmai jogosultság megszerzése. Így tudták elérni, hogy önálló mérnöki tevékenységük során a lakosság szolgálatába tudjanak állni tervezői és egyéb képességeik révén.

Ezt a nehéz helyzetet már felismerte a Magyar Mérnöki Kamara is. Jelenleg egy olyan gyakornoki programon dolgoznak, amiért majd érdemes lesz friss diplomásként is belépni a kamarába, tekintettel arra, hogy egyelőre csak elméleti tudással rendelkezik, szakmai gyakorlattal még nem.

A Magyar Mérnöki Kamara felépítése

A Magyar Mérnöki Kamara egy olyan társadalmi szervezet, melyet a megyénként szerveződött kamarák hoztak létre. Élén az elnök áll, akinek munkáját az elnökség segíti, ahogy a megyei kamaráknál is.

Az országos kamara a különböző szakmai kompetenciák kezelésére szakmai tagozatokat hozott létre, melyek megyei szintű sejtjei a megyékben szerveződött szakcsoportok. A demokratikusan felépülő rendszerben a területi kamarákban maguk a tagok hozzák a legfontosabb döntéseket a taggyűlésen. Míg az országos kamarában a megyei kamarák és a tagozatok küldöttei vesznek részt a döntéshozatalban. A küldöttgyűlés jelentősége abban áll, hogy erős önkontrollt és fejlődési potenciált biztosít az optimálisabb és szerteágazóbb feladatmegoldásban, ahol erre a nagy szimbiózisra szükség is van.

A kamarák feladata és célja

A mérnököktől a társadalom elvárja a precízséget, rendet, célszerűséget. Átgondolt gazdálkodással, visszafogott megjelenéssel, a modernséggel lépést tartva példát kell mutatnia a kamarának. Az urizáló magatartást nem egyezteti össze a lakosság a mérnökséggel. Az emberek egy mérnöktől a sziklaszilárd meggyőződést, a kikezdhetetlen döntéshozó-képességet várják el.

A kamara nemrég esett át tisztújításon. Az új elnök legfőbb célkitűzése, hogy Magyarországon a mérnök szó váljon ismét köztiszteletben álló fogalommá.

A kamaráknak elsősorban az a feladatuk, hogy tagjaik szakmai képességeinek jogosítását, szinten tartását felügyelje és elősegítse. Az ehhez szükséges infrastruktúrát pedig minél magasabb színvonalon kell biztosítania. A szakma pozitív társadalmi megbecsülése miatt ezen a területen a renitencia – akár a nem megfelelő gazdálkodás, akár a holt vagyon felhalmozása – nem elfogadott, a transzparencia viszont sokat segít a célkitűzések elérésében.

Hogy találjam meg azt a mérnököt, akire szükségem van?

Sokszor megesik, hogy amikor valaki építési feladat, vagy probléma előtt áll, nem tudja, hogy pontosan kihez kell fordulnia. 

A legtöbben ilyenkor a Google segítségét kérjük, a keresési találatok viszont olykor nem jelentenek megoldást. Ilyen esetekben foghatja a kezünket és nyújthat támaszt nekünk a kamara. Hiszen az intézmény köztünk és a mérnökök között elfogadott, részrehajlás-mentes közvetítői szerepet tud betölteni.

A kamara közvetítői szerepének pedig azért van kiemelt jelentősége, mert nekünk, akiknek mérnökre van szükségünk, csak egy dolog fontos. Hogy olyan mérnök dolgozzon nekünk, aki azt nyújtja, amit megrendeltünk tőle. A megbízott mérnök rendelkezzen a szükséges kompetenciákkal és felelősséggel, hiszen egyik félnek sem érdeke, hogy mérnöki tévedés, hanyagság, hibák jogi számonkéréssé alakuljanak.

Szakmai kötelezettségek

A fentiekből jól látszik, hogy egy kellemetlenül alakuló családi ház építése esetén a rendelkezésre álló jogi eszköztár a felelősség mentén fejti vissza a fonalat. Nagyon fontos, hogy a felelős keresése során megtalálható legyen az alanya, hiszen ellenkező esetben a családi ház építése és a jogorvoslati kísérletek egy keserű öngólban merülnek ki.

Ne legyenek illúzióink, az ügyvéd jól ért a joghoz, de a műszaki kérdésekben kevésbé jártas; honnan tudhatná, hogy ki a felelős egy műszaki kérdésben, amíg azt sem lehet tudni, hogy miben áll a műszaki hiba? Nyilvánvaló, hogy addig a felelős sem kereshető, amíg a műszaki kérdéseket az igazságügyi szakértő meg nem válaszolta.

Legcélszerűbben úgy kerülhetők el a hibás teljesítésből adódó perek, hogy a megrendelő nem a kivitelező vagy tervező által elétolt szerződést írja alá, hanem az egyedi esetre összeállított ügyvéd által ellenjegyzett jogi iratot, mert ekkor már az ügyvéd felelőssége (és esetleges kárviselési kötelezettsége) is belép a körbe.

Gondoljunk bele: az egyedi elképzeléseinket tükröző egyedi családi házunkat szeretnénk megépíttetni, amihez természetesen egyedi tervek, építészeti, építéstechnológiai kialakítások szükségesek. Ennek a speciális körülménynek egy úgynevezett sablonszerződéssel nem lehet és nem is ajánlott nekivágni. 

Szánjuk rá az ügyvédi és a szerződéskötési költségeket. Lehet, hogy több tízezres kiadással kell számolnunk, de ez az összeg eltörpül a teljes beruházás költségéhez, vagy az esetlegesen bekövetkező kár mértékéhez képest.

Sokan esnek ebbe a hibába, mert úgy vélekednek, mint az egyszeri használt autó vásárló: én csakis szerencsés lehetek, az általam vásárolt autó biztosan „becsületesneppertől” van.

A cikk szerzője Dr. Andor Krisztián egyetemi docens, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozatának elnökségi tagja.