Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Zártkert: ezekre figyeljünk az adásvételnél

  • 4 perc olvasási idő
  • 2021.07.16.

Magyarországon becslések szerint 200 ezer hektárnyi területen, hozzávetőlegesen 1,15 millió klasszikus zártkert található. Állapotuk javarészt elhanyagolt, a tulajdonosi viszonyok pedig számtalan esetben rendezetlenek. Sokaknak mégis ezek jelentik az egyetlen megfizethető lakhatási lehetőséget. Hogyan alakultak ki a zártkertek? Hol találhatóak? Hogy történik az adásvétel? Mire figyeljünk, ha zártkerti besorolású ingatlant szeretnénk vásárolni? 

Az ingatlanárak emelkedésével és a koronavírus nyomában járó kitelepülési hullámmal a zártkerti ingatlanok iránti kereslet egyre inkább fellendül. Az ország egyes népszerű térségeiben, például a Balatonnál vagy a nagyobb városok külterületein szinte versengés alakult ki ezekért az ingatlanokért. Akadnak azonban olyan régiók is, ahová a városokból kiszorulók költöznének az olcsóbb lakhatás reményében.  

A zártkert adásvétele rejthet buktatókat.

Mi a zártkert?

A zártkert mint fogalom mára már csak a köznyelvben és néhány tulajdoni lapon maradt fenn. Ez a telektípus az 1950-es években jött létre. Ekkor a nagyüzemi gazdálkodás keretei közt bizonyos terményeket nem tudtak  megtermelni, ezért a gazdáknak kisebb területeket hagytak saját művelésre. Ezek a háztáji gazdaságok váltak idővel hobbikertté, hétvégi telekké, majd a 1970-es évektől nyaralóvá.

A telekkönyvi nyilvántartásokban korábban létezett a belterületi, külterületi és a zártkerti kategória is, 1994-től viszont a besorolás átalakult, azóta elhelyezkedése miatt a zártkert a közterülethez tartozik.

Mi az a művelés alól kivett terület?

2015 közepétől egészen 2017 év végéig adott lehetőséget az állam a zártkerti ingatlanok tulajdonosainak, hogy egy egyszerűsített eljárás keretében kivonják földjüket művelés alól. Ez azt jelenti, hogy a kivont területekre többé nem vonatkoznak olyan agrárjogi megkötések az adásvétellel kapcsolatban, amelyek a mezőgazdasági területeket védik. 

A művelés alól kivett területekre már nem érvényes a termőföld védelméről szóló törvény, ami megköveteli a művelési ágnak megfelelő termelést, és kötelezővé teszi a gyomnövények terjedésének megakadályozását is. Emellett más beépíthetőségi szabályok vonatkoznak a kivont területekre, így a telek értéke a többszörösére is nőhet, főleg, ha olyan területen fekszik, amelyet az önkormányzat idővel valószínűleg belterületbe von. 

Sokan nem voltak tisztában a lehetőség jelentőségével, vagy nem jutott el hozzájuk a rendelet híre, így lemaradtak a módosításról. Nekik végleges, más célú hasznosítás iránti engedélyt kell kérvényezni az ingatlanügyi hatóságnál, ami egy lényegesen hosszabb jogi folyamatot jelent. 

A zártkerti támogatási program 

Az állam revitalizációs programot indított, hogy a falvakban és kistelepülések határában élők a kihasználatlan földterületekben rejlő lehetőséget jobban kiaknázhassák, és újrainduljon a hagyományos gazdálkodás. A pályázatokon támogatják zártkertek megközelítését szolgáló utak javítását, a villamosenergia-ellátás kiépítését és egyéb közműfejlesztéseket. 

Mire ügyeljünk külterületi ingatlanok vásárlásakor?

Mindenképpen kérjük ki a tulajdoni lapot, hogy milyen besorolás alá tartozik a megvásárolandó ingatlan. Ha nincs kivonva művelési ág alól, az adásvételi folyamat nem csak hosszabbá válik, de meg is hiúsulhat a kifüggesztési eljárás miatt. 

Megkönnyíti a dolgunkat, ha a tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel, mivel gazdasági épületek vásárlásakor nem igényelhetünk CSOK-ot, ráadásul az illeték mértéke is 10% a lakóingatlanokra vonatkozó 4%-hoz képest. Amennyiben lakóingatlan szerepel a nyilvántartásban, a családi otthonteremtési kedvezmények nyitva állhatnak előttünk is.

Feltétlenül érdeklődjünk az önkormányzatnál, hogy a jövőben várhatóak-e a infrastrukturális fejlesztések a településen. Sőt, az is fontos kérdés, hogy tervezik-e a terület bevonását belterületbe, amennyiben igen, idővel megtöbbszörözhetjük ingatlanunk árát. 

2021-ben ráadásul 27 százalékról 5 százalékra csökkent az új lakásokra vonatkozó áfafizetési kötelezettség, ami az 5 milliós áfa-visszatérítési lehetőséggel együtt felélénkítette az olcsóbban megvásárolható zártkerti telkek piacát a nagyvárosok környékén.  

A zártkert adásvétele rejthet buktatókat.

A zártkert beépíthetősége

Ha a telek mérete minimum 720 négyzetméter, a beépíthetőség maximum 3% lehet, míg az ennél kisebb földterületen a felépítmény nem haladhatja meg a 30 négyzetmétert. Mégis a legtöbb városszéli egykori zártkerti területeken sorban állnak az ennél jóval nagyobb házak, amelyeket a szabály betartása nélkül építettek.  

A kiköltözők gyakran tartósan letelepedtek ezekben az övezetekben, így sokszor együttes erővel eredményesen harcolták ki a térség lakóterületté nyilvánítását.  A folyamat főleg a budapesti, illetve a nagyvárosi agglomerációban figyelhető meg, ahol az emelkedő ingatlanárak mellett a vásárlók kedvezőbb lakhatási lehetőségeket kerestek. 

Zártkert adásvétel: milyen hitellehetőségekkel élhetünk?

A bankok nem minden esetben adnak lakáshitelt zártkerti ingatlanok megvásárlásához. De szerencsére más alternatívák is rendelkezésünkre állnak, ha beleszerettünk egy telekbe, de nem áll rendelkezésünkre elég fedezet a vásárláshoz. Akik gyermeket szeretnének, felvehetik a maximum 10 milliós szabad felhasználású babaváró hitelt, amely már egy gyermek születése után is kamatmentessé válik. A személyi hitelek piacán is körbenézhetünk, ezek ugyanis szintén szabad felhasználásúak, ráadásul a lakáshitelekkel ellentétben ezeket önerő nélkül is felvehetjük. 

Ajánlott cikkek